Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején
Közlemények Mivel a céhek a többszöri felszólítás és feloszlatással való fenyegetés ellenére sem mind teljesítették bemutatási kötelezettségüket, a Helytartótanács 1734- ben az érintett törvényhatóságokhoz fordult segítségért. Kötelezte a megyéket és szabad királyi városokat, hogy ők maguk gyűjtsék be a céhleveleket, és ellenőrzés céljából küldjék fel a Helytartótanácshoz.48 Azért, hogy a felszólításnak nagyobb nyomatékot adjanak, a legnagyobb kontár létszámmal rendelkező, renitens Késmárk városában példát statuáltak: két hónapos türelmi határidővel a Helytartótanács elrendelte az uralkodói jóváhagyás nélkül működő céhek feloszlatását, a kontárok szabad iparűzésének engedélyezését (konkrétan nem neveztek meg iparágakat).49 A Helytartótanács 1724 után több visszaélési ügyet is tárgyalt, orvosolt, és mindezek előkészítették a talajt az 1731-ben elfogadtatott birodalmi céhreform magyar átplántáláshoz.50 A birodalmi céhtörvényt az eltérő gazdasági és társadalmi adottságok miatt nem lehetett teljes egészében átültetni a magyar környezetbe, de a Helytartótanács utasításba kapta, hogy a lehető legtöbb elemét dolgozzák fel egy magyar céhreform kiadásához. A Helytartótanács céhügyekkel foglalkozó tanácsosának, Sauska Ferencnek a feladata lett a birodalmi reformhoz a leginkább hasonlító magyar céhreform kidolgozása.51 Ahhoz, hogy valóban használható céhreformot dolgozhassanak ki, illetve hogy később valóban hatékonyan működjön ez a céhreform, a tanácsosoknak jól kellett ismerniük a céhek problémáit. A Helytartótanács az 1730 körüli években számos céhüggyel foglalkozott, melyeket a lehető legalaposabban, mindig az illetékes törvényhatóság segítségével kivizsgált, és megoldást keresett a problémákra. Az ugyanolyan típusú ügyeket igyekeztek ugyanolyan módon megoldani, és ezzel is az egységesítést elősegíteni. Előfordult azonban olyan eset is, mikor egy teljesen egyedi ügyből zsinórmértékű királyi rendelet született akár az összes magyarországi céhre, vagy csak egyes iparágakra vonatkozóan. 4. A céhekkel kapcsolatos problémák, visszaélések, kísérletek a megoldásra 4.1. A céhbejutás akadályozása A céhekkel kapcsolatos visszaélések között a leggyakrabban azzal találkozunk, hogy a céhek megpróbálják megakadályozni új céhtagok felvételét. Ez már az 48 Az érintett törvényhatóságok Sopron, Vas, Győr, Komárom, Fejér, Somogy, Moson, Pozsony, Nyitra, Árva, Esztergom, Hont, Bács-Bodrog, Abaúj, Zemplén, Szatmár, Szabolcs, Borsod, Heves, Ugocsa, Torna, Máramaros, Bihar, Zaránd, Csanád és Arad megye, Sopron, Kőszeg, Körmöcbánya, Újbánya, Buda (!), Kisszeben, Felsőbánya, Eger, Pozsony, Debrecen városok, valamint a hajdúvárosok és a jász-kun kerület (MOL C 211734. április 13.). 49 MOL C 21 1734. július 17. 50 A birodalmi céhreformok előkészítéséhez ld. a már említett művet: Winzen, 2002. 51 A birodalmi céhreform szövege a magyar viszonyokhoz igazított javításokkal, Sauska saját kezű megjegyzéseivel: MOL C 42 Fasc. 11. No. 103. A forrást kiadta, bevezető tanulmánnyal: Tuza, 2008a. 142
