Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)
Közlemények mazni: „Nem tisztázódott egyértelműen nemzetközi jogilag a menekült kérdés. Általában egyértelműen politikai menedékjogot adnak, mi azért kerültük ezt meg, mert Románia a Varsói Szerződés tagállama, KGST tagállam, egy szövetségi rendszerhez tartozunk, és Román Szocialista Köztársaság, tehát ezért nem akartuk itt ezt a szót kimondani, hogy politikai menedék (jog)."42 A Határőrség 1988. évi jelentése szerint43 4929 fő román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt, a román határőr szerveknek 1613 főt adtak vissza. A politikai és a szakmai vezetés elméletileg számolt azzal, hogy a PB február 9-ei döntése a magyar-román határon a befelé irányuló tiltott határátlépések számának ugrásszerű emelkedésével jár, de erre vonatkozó intézkedéseket nem hoztak, eltekintve attól, hogy az érintett határszakaszokat megerősítették. Az elméleti lehetőség valósággá vált, a román állampolgárok 1988-ban 3-5 fős csoportokban, naponta 15-20-an szöktek át Magyarországra,44 a lehető legváltozatosabb módon: gyalog, lovaskocsival, személyautóval, mezőgazdasági gépekkel, vitorlázó repülőgéppel; de megtörtént, hogy a menekülő személy birkákat terelgetve jött át a határon. A Politikai Bizottság az említett, februári döntésével nem tudta megkerülni a menedékjog kérdését; a menekülők száma, a román szerveknek a magyar intézkedések iránti fokozott érdeklődése és a be nem tartott kétoldalú egyezmények miatti szemrehányásai arra késztették az ország vezetését, hogy előkészítse a csatlakozást a Genfi Menekültügyi Egyezményhez. Az Egyezmény szerint a faji, vallási, nemzetiségi hovatartozás vagy politikai meggyőződés miatt üldözött személyt — vagy azt, aki családegyesítésre hivatkozik — tilos visszaküldeni oda, ahol élete és szabadsága veszélyben forog. A csatlakozás 1989 márciusában történt meg azzal a kitétellel, hogy az egyezmény rendelkezései csak 1989. június 12-én lépnek hatályba.45 Német menekültek Ez a jogi aktus viszont nem csak a romániai, hanem a Német Demokratikus Köztársaság (a továbbiakban: NDK) állampolgárai hazájukból való menekülési kedvének fokozódásához is hozzájárult. Az elfogott NDK-s menekültek száma a kritikus 1989-es évet közvetlenül megelőző években is növekvő tendenciát mutatott: 1987-ben 236 fő; 1988-ban 459 fő; 1989-ben (szeptember 11-ig) 7427 fő.46 Az NDK állampolgárai esetében viszont a Genfi Konvenció szerint csak akkor lehetett menekültstátust adni, ha családegyesítésre hivatkoztak, hiszen nemzetiségi szempontból nem lehettek üldözöttek, politikai nézeteik miatt szintén 42 MOL M-KS 288. f. 5. cs. 1019. ő. e. 43 MOL XIX-B-10 1989.1/23. tsz., 0020/1989. 44 MOL XIX-B-101989. IV/128. tsz, 0350/6/1988. 45 L. az 1989. évi 15. tvr.-t! 46 MOL XIX-B-101989.1/24. tsz., T-20/3/1989. 86
