Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)

Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)

nem menekülhettek egy másik, hasonló berendezkedésű népi demokratikus országba. Indokaik között leggyakrabban az utazási korlátozások és családegyesítés szerepelt, de az előbbi nem volt számításba vehető tényező, az utóbbit pedig nem minden esetben sikerült a kérelmezőknek bizonyítaniuk.

A Menekültügyi Egyezményhez való csatlakozás mellett egyéb politikai döntések is közrejátszottak a menekültek és az általuk elkövetett határsértések számának további emelkedéséhez. Ezek a döntések az 1989. február 28-ai PB- ülésen születtek meg. Az ülés 2. pontja a Néphadsereg helyzetével és hosszú távú fejlesztési feladataival, míg a 3. pont ezzel összhangban, a határőrizet jövőbeni feladataival foglalkozott. Előzményei: az 1987. december 18-ai belügyminisztériumi államtitkári értekezlet, aminek témája a Eíatárőrség létszámhelyzete, korszerűsítése, fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata, valamint a Minisztertanács Honvédelmi Bizottságának — szintén ebben az időszakban hozott — 10/386/1988. sz. határozata.

A határozat a Határőrség felülvizsgálatát és korszerűsítésére irányuló javaslattételt írt elő a felettes szerv részére. Ezen rendelkezések kiváltó okaként a külföldre történő utazással kapcsolatos jogszabályok megváltozását, az idegen- forgalom növekedését és a Magyarország külkapcsolataiban bekövetkezett változásokat jelölték meg.47

Az 1989. február 28-ai PB ülésen összegezték az utóbbi évek tapasztalatait, a vezetés pedig az aktuális bel- és külügyi információk birtokában döntést hozott a Határőrség szervezeti és technikai korszerűsítéséről, valamint a határforgalmat és a határőrizetet meghatározó intézkedésekről. A „pártvonalon" ekkor hozott döntéseket az állami adminisztráció feje, a Minisztertanács — a korabeli gyakorlatnak megfelelően — utólag, 1989. május 18-ai ülésén legalizálta.

A sorállomány helyett hivatásos állomány foglalkoztatását tűzték célul,48 új határátkelőhelyek nyitásáról és a FEP-ek számítástechnikai eszközeinek korszerűsítéséről is határoztak. Megszüntették a 2-es számú statisztikai adatlapot, és csökkentették a figyelőztetést és a jelentőszolgálatot, emellett elhatározták az EJR teljes felszámolását 1991-ig, a nyugati és déli határszakaszokon működő határsáv és nyomsáv intézményével együtt.

Az EJR ekkor már évek óta elavultnak, korszerűtlennek és voltaképpen haszontalannak számított. Aláásással, szigeteléssel leküzdhető, a határsértők által könnyen észrevehető és kiismerhető volt. A vadterelő kerítések49 és az ún. „bolgár lécek"50 használata ellenére a jelzőrendszer érzékelte a vadállatok mozgását

47 MOL XIX-B-101989. VII/7. tsz., 00125/29/1989.

4S A tervek szerint 1990-től évi 200 sorkatonai beosztás vált volna hivatásossá. A teljes átállást 1998-ra tervezték.

49 Az EJR-nek az ország mélysége felé eső részén, annak vonalában az állatok terelésére egysoros drótkerítést húztak 1983 és 1986 között.

50 A bolgár határőrségtől átvett módszer: mentesítő lécek, amivel a jelzőkerítés alsó szálait erősítették meg. Elsősorban a kisvadak jelzésének megakadályozására szolgált, de sem ez, sem a vegy87