Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)
Közlemények tagadhatatlan, hogy az 1980-as évek végén olyan mélyreható változások zajlottak, amelyek megváltoztatták az ország bel-, kül- és gazdaságpolitikai berendezkedését. Ezért nem tartom haszontalannak, ha említést teszek egykor magától értetődő tényekről. Magyarországot 2 211 691 m hosszú államhatára öt országtól választotta el. A „baráti" államoktól: Csehszlovákiától (673 km hosszú határszakasz), a Szovjetuniótól (ez volt a legrövidebb szakasz: 135 km), Romániától (442 kilométeres szakasz) és a „különutas" Jugoszláviától (610 kilométeres szakasz), valamint az egyik katonai tömbhöz sem tartozó, tehát semleges, ám Nyugat-Európa kapujának tekintett Ausztriától (a nyugati határszakasz hossza: 350 km). Annak ellenére, hogy a szomszédos országok többsége deklaráltan baráti állam volt, ez az államhatár egyes szakaszain nem mutatkozott meg. Leginkább átjárhatónak a csehszlovák határszakasz tűnhetett. Itt 1987-ben egyoldalú útlevél- és határellenőrzés volt érvényben, a belépő magyar állampolgárok zömét a csehszlovák határőrizeti szervek ellenőrizték. A román határ romániai oldalán megerősített határőrizet működött, egyes elemeinek lebontására csak 1989 júniusától került sor. A román oldalon drótkerítéseket, határsorompókat, vizes- és egyéb, mozgást gátló árkokat alkalmaztak. A Sebes-Körös medrét kimélyítették, a magasfigyelőkön nagy teljesítményű látcsöveket helyeztek el, emellett használtak jelző- és éjjellátó készülékeket is. A határvonalhoz közel eső települések kijáratait éjjelre lezárták. A szovjet és az osztrák szakasz e tekintetben is rendhagyónak számított. Ennek magyarázata, hogy e két terület nem pusztán egy közép-európai ország egy-egy határszakasza volt. A magyar-szovjet határ egy világbirodalom határ- szakaszának része, míg a magyar-osztrák határ a birodalom európai védelmi gyűrűjének határszakasza is volt. A magyar fél gyakran szembesült a szovjetek részéről megnyilvánuló bizalmatlansággal, vagy tudatos dezinformálással. A szovjet határőrizeti szervek ellenőrzéseiket az államhatárhoz vezető utakon 20-30 kilométeres mélységben végezték. A román félhez hasonlóan alkalmazták a magasfigyelőket és a nyomsávos ellenőrzést. (A nyomsáv a határvonal mentén húzódó, szántott, boronáit, a határsértők számának, mozgásának követésére szolgáló terület.) A határőrizetet pedig a Szovjetunió európai határainál (is) megépített elektromos jelzőrendszer (a továbbiakban: EJR) használatával tették teljessé. Ehhez hasonló szigorú védelmi rendszert működtetett a magyar határőrség az Ausztriával határos területen. A belpolitikai és a nemzetközi viszonyok változásai megmutatkoznak a határőrizetben alkalmazott módszerekben. Ezt az állítást a nyugati határszakasz különösen jól szemlélteti. Az 1950-es évek első felében ezen a határszakaszon aknamező, drótakadályok (külső-belső drótkerítés) és egyéb, mozgást gátló akadályok, valamint 15 kilométeres határövezet2 szolgál- 3 * 3 A 15 kilométeres határövezet intézményét 1950. július 1-jétől vezették be a déli határszakaszon. A korlátozó intézkedéseket 1952. november 1-jétől terjesztették ki a nyugati határrészre. 78
