Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)

Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)

ták a szocialista blokk védelmét. Az aknamezőt 1956-ban felszámolták ugyan, de 1957-ben a nyugati területre újra telepítették.1 Az MSZMP Politikai Bizottsága 1965. május 11-ei határozata4 alapján 1965 augusztusától megkezdődött a 318 km hosszú5 aknamező felszedése6 és az elektromos jelzőrendszer kiépítése, amit 1971-ben fejeztek be.

A magyar szakaszon létesített EJR része volt annak az SZ-100-as kódjelű, gyengeáramú jelzőrendszernek, ami az európai népi demokratikus országok alkotta — a Szovjetunió külső védelmi övezetéhez tartozó — „szürke zóna" nyugati határa mentén, Jugoszlávia felé nyitottan húzódott.

1971 után az EJR-t helyenként átépítették: 1981-ben Szentpéterfánál, majd 1986-ban Brennbergbányánál végeztek nagyobb átalakítást, kikerülve a két települést. A jelzőrendszer nem közvetlenül a határvonalon, hanem attól általában két kilométerrel távolabb épült. A köztes terület, ahová a belépés szabályozott, az ott tartózkodás pedig engedélyhez kötött volt: a határsáv. Mind a belépéshez, mind az állandó vagy ideiglenes letelepedéshez a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság, vagy a határőrizeti szervek engedélyére volt szükség. A határsávban — a lakott települések kivételével — csak a napkeltétől napnyugtáig terjedő időszakban lehetett tartózkodni. Ennek az intézménynek a bevezetéséről, egyidejűleg a 15 kilométeres határövezet7 megszüntetéséről a nyugati határszakaszon az 1969. május 1-től életbe lépett 2002/1969. Korm. sz. határozat rendelkezett.

A határsávba kezdetben 33 település és a Fertő tó üdülőövezete tartozott.8 A belépést a határsávba 1985-ben — némi könnyítés bevezetésével — módosították. Egyszerűsítették az utasok beléptetését a határátkelőhelyre vezető utak és az EJR találkozásánál. Lehetővé vált csoportok számára a nemesmedvesi felszabadulási emlékmű határsáv-engedély nélkül látogatása, egyszerűbbé vált a belépés a Fertő tóhoz,9 10 és engedélyezték a hétvégi házakban, pincékben az éjszakai tartózkodást.™

A határőrizetnek ezen a területen része volt a magasfigyelők, kitörésgátlók, sorompók, drótkerítések és a belső-külső vadterelő kerítések használata. Mindezeken túl a védelmi rendszert a nyomsáv egészítette ki. Szélessége a nyugati szakasz mentén elérhette a 20-25 métert is.

5 L. bővebben: Gecsényi, 2007.

4 MOL M-KS 288. f. 5. cs. 365. ő. e.

5 MOL XIX-B-101987. XIII/5. fsz„ 0022/43/1987.

6 Az aknamentesítést hivatalosan 1971. szeptember 2-án befejezték, de időjárási és más természeti tényezők (pl. az eső kimosta az aknát az eredeti helyéről) miatt számoltak azzal, hogy helyenként hátramaradt akna vagy aknadarab. Ezért az EJR felszámolása idején ismételten elrendelték a terület aknamentesítését.

7 A köznyelv és esetenként az adminisztráció zsargonja is a határövezet helyett a határsáv fogalmát használta.

* A határsávban lévő települések lakossága 1987-ben 7096 fő volt. (MOL XIX-B-10 1987. XII1/5. fsz., 0022/43/1/1987.)

* 012/1985. HOP intézkedés: a belépés a Fertő tó körzetébe nappal a helyi lakosság számára személyi igazolvánnyal lehetővé vált.

10 MOL XIX-B-101987. X1I1/5. fsz., 0022/43/1987.

79