Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kovács Tamás: Átmentett vagy megmentett légió? A magyar állambiztonság metamorfózisához. 1989-1990
Kovács Tamás: Átmentett vagy megmentett légió? garanciáit. Áttekintették — természetesen csak ebből a szempontból — a már lezajlott jelentősebb európai rendszerváltások gyakorlatát. Spanyolországban (Franco megdöntése után) és Görögországban (a junta leverését követően) a rendszerváltó elit porig rombolta az előző rezsim titkosszolgálatait. A hírszerzést és a kémelhárítást egyetlen tollvonással megszüntették, összes szakemberét elzavarták, és teljesen új szervezeteket állítottak fel. Mindezeket tetézte, hogy mindkét országban a titkosszolgálatok összes iratanyagát elégették. Eltüzelték a kémelhárítás munkadossziéit, a hírszerzés valamennyi hálózati jelentését, ügynök-nyilvántartását stb. Igaz az első elképzelések, vagy legalábbis néhány vezető (például Horváth József) szerint a BM I1I/III. csoportfőnökség nem szűnt volna meg, hanem Belső Biztonsági Szolgálat néven — új feladatokkal megbízva — működhetett volna tovább.20 Ezt az ideát a már említett Duna-gate-ügy alapjaiban zúzta porrá. Ugyanis az eredeti tervek szerint a Szövényi vezette bizottságnak 1989. december 30-áig kellett tervezetét elkészítenie, s ennek belső, vagyis főcsoportfőnöksé- gi vitája pont 1990. január 5-ére lett kitűzve... Ugyanakkor az egyik rég óta tervezett, és a rendszerváltáskor realizált lépés volt a hírszerzés kiszervezése a III. főcsoportfőnökség keretéből, s közvetlenül a miniszter alá rendelése. A hírszerzők — akik amúgy is mindig büszkék voltak arra, hogy „idegen pályán játszanak" — megkönnyebbültek, hogy el-, illetve leszakadnak az egyre rosszabb hírűvé váló III/III-ról... Ennek megfelelően az Országgyűlés 1990. január 25-én elfogadta az 1990. évi X. törvényt. Ez átmenetileg (!) szabályozta a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezését, a miniszterelnök felügyelete alá helyezte a nemzetbiztonsági szolgálatokat, amelyek feladatát és működését külön törvényben kellett meghatározni. A későbbi törvény hatályba lépéséig kormányrendeletben szabályozhatták ezeknek a feladatkörét és szervezetét. A Németh-kormány a törvényi felhatalmazás birtokában 1990. február 2-án, a 3039/1990. sz. MT határozatával (1990. február 14-ei hatállyal) létrehozta az új titkosszolgálati struktúrát (megszüntetve a III. főcsoportfőnökséget), illetve nevesítette az új szolgálatokat:- Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH — feladata: elhárítás)- Információs Hivatal (IH — feladata: hírszerzés)- Magyar Honvédség Katonai Biztonsági Hivatal (MH KBH — feladata: katonai elhárítás)- Magyar Honvédség Katonai Felderítő Hivatal (MH KFH — feladata: katonai hírszerzés) Mint látható a III/I-ből lett az IH, a III/II-ből az NBFI. A III/III. ugyan megszűnt, de bizonyos feladatait — amelyeket 1990. január óta a III/II. látott el — az NBH tovább vitte. Ilyen kiemelt és új keletű feladat volt a '80-as évek derekától a terrorizmus elleni harc és védekezés. Ugyanakkor a politikai elit hamar belátta, hogy az állam védelme igenis szükséges. Ezért már 1990-ben elkezdték 20 Vö. Horváth, 1990. 314-320. 69
