Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kovács Tamás: Átmentett vagy megmentett légió? A magyar állambiztonság metamorfózisához. 1989-1990
Közlemények az NBH keretein belül megszervezni a Magyar Köztársaság belső védelmét is, de immár az alkotmány védelmét nevesítve feladatként (alkotmányvédelmi főosztály). Fontos kiemelni, hogy kínosan ügyeltek arra, hogy a volt III/III-as állományban szolgált személy ne kerülhessen az NBH ezen osztályára. Itt jegyezzük meg, hogy akit csak lehetett, nyugdíjaztak a III/III-as csoportfőnökségről. Akit nem lehetett, vagy nem tudtak átvenni az új szolgálatok, azt közrendvédelmi vonalra irányították át (sokan kerültek így a Ferihegyi repülőtérre), ami az esetek jelentős részében az áthelyezett karrierjének a végét is jelentette. Az új polgári szervek felett nem állt egyetlen párt sem, csak a kormány, illetve az Országgyűlés. (Ne feledjük, hogy az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályán belül működött egy külön belügyi alosztály! Megyei szinten pedig a megyei első titkárok olvashatták a különböző állambiztonsági jelentéseket.) Az már egy más — és e cikk keretein belül nem megválaszolható — kérdés, hogy ki(k)nek és milyen szinten kell a felügyeletet gyakorolni a szolgálatok felett. A katonai vonalon az amúgy is külön álló hírszerzés mellett megjelent az önálló katonai elhárítás. Előbbi az MNVK 2. csoportfőnökségből, utóbbi a III/IV-ből jött létre. Új elemként értékelhetjük — bár már az 1989-es tervezetben is szerepelt hogy immár nem csak a katonai hírszerzés (KFH), hanem a katonai elhárítás (KBH) felett is a honvédelmi miniszter gyakorolta a felügyeletet. De mi történt a III/V. csoportfőnökséggel? Ezt Szakszolgálati- és Operatív Technikai Igazgatóság (SZOTI) néven szervezték újjá, s az 1990-es törvényi szabályozás ekkor az NBH alá rendelte. Tán nem érdektelen megemlíteni, hogy az NBH első — a hírszerzéstől igazolt — igazgatója és a SZOTI első vezetője egy évig sem maradt hivatalban, hasonlóan a KBH első főigazgatójához és az IH első elnökéhez. Ugyanakkor a KFH első főigazgatója, Kovács János vezérőrnagy kitöltötte 4 éves hivatali idejét. A '90-es évek derekán ismét átszervezték a magyar titkosszolgálatokat. Az 1995. évi CXXV., a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, amellett hogy szabályozta az egyes szolgálatok feladatkörét, 1996. március 1-jei hatály- lyal a SZOTI-ból létrehozta a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot. Az így kialakult titkosszolgálati struktúra — amelyben a katonai és a polgári, illetve a hírszerzés és az elhárítás teljesen elkülönülnek egymástól — 2010 tavaszáig létezett. A rendszer hatékonyságát nem ennek a cikknek feladata elemezni. Az tény azonban, hogy a világ számos országában (különösen 2001. szeptember 11. óta) inkább centralizációja, mintsem decentralizációja folyik az adott ország szolgálatainak. A kormány 2073/2004. sz. határozata, a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiája, rendelkezik az ország 21. századi nemzetbiztonsági kihívásairól és feladatairól. Ezt bizonyos értelemben a magyar titkosszolgálatok rendszerváltásának végeként is értelmezhetjük: immár a Magyar Köztársaság szolgálatairól beszélünk, amelyek feladatait törvények, a kormány és az or70
