Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kovács Tamás: Átmentett vagy megmentett légió? A magyar állambiztonság metamorfózisához. 1989-1990
Kovács Tamás: Átmentett vagy megmentett légió? 1988-tól kezdve pedig már szinte rendszeressé váltak a különböző új — és jogi értelemben még gyakran illegális — társadalmi szervezetek demonstrációi a fővárosban. A különböző ellenzéki csoportok egyre nyíltabban tartottak olyan összejöveteleket, amelyek nem csupán tiltakozó demonstrációk voltak, hanem a későbbi politikai pártok szerveződéseinek csírái is. A talán legismertebb, az első lakitelki találkozó volt 1987. szeptember 27-én. A számos résztvevő kiemelt figyelemmel hallgatta Pozsgay Imrét, aki ekkor a Hazafias Népfront főtitkára, de „csak" az MSZMP KB tagja volt. Ugyanakkor Pozsgay részvételéről a Ill/III csoportfőnökség is tudott. Mi több: Horváth József III/IIl-as csoportfőnök — Horváth István belügyminiszter utasítására (!) — találkozott Pozsgayval, s ösztönözte — bár mint utólag kiderült, erre nem volt szükség — a lakitelki találkozón való részvételre és aktív közreműködésre. Horváth József így emlékezett Pozsgay reakciójára: „Ha nem csal emlékezetem, valami olyasmit válaszolt, hogy harcát az országért és a nemzetért ő a párton belül akarja megvívni. Nem »ellenhatalmat« szervez. A párton és a párteliten belül keresi a szövetségeseket, az ügy támogatóit."9 A Németh-kormány 1989. január 11-én elfogadta az új egyesülési törvényt (1989. évi II. tv.), ami alapjaiban változtatta meg a helyzetet. Innentől kezdve a korábbi ellenséges vagy legalábbis megfigyelendő szervezetek működése legálissá vált. Hasonlóan fontos esemény volt, hogy a korábban masszívan egységesnek mondható MSZMP-n belül is nyíltan megjelentek a kritikus hangok a reformkörök formájában 1989-ben. Az MSZMP utolsó kongresszusán, 1989. október 7-én a párt vezetése és a kongresszusi küldöttek egy új párt létre hozatala mellett döntöttek (Magyar Szocialista Párt név alatt), míg az MSZMP néven külön vonulók, illetve a párt elvesztette minden politikai és társadalmi befolyását. Az 1989-es esztendő egyik csúcspontjaként október 23-án Szűrös Mátyás kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Ez utóbbi azért lényeges, hiszen az állami alkalmazottak, így a rendőrök és a katonák is, még a Magyar Népköztársaságra tették le esküjüket! Érdekes kérdéskör, hogy milyen lelki állapotban, és milyen parancsra engedelmeskedtek 1989 utolsó hónapjaiban azok, akik majd csak 1990 januárjában tették le az esküt a Magyar Köztársaságra. A magyar események mellett a nemzetközi élet is alapvetően befolyásolta Magyarország, illetve az egész európai szovjet érdekszféra (és magának a Szovjetuniónak) a történetét. Az 1989-es év egyik, ha nem a legfontosabb eseménye George Bush USA elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár ún. máltai találkozója volt 1989. december 2-3-án.10 A megbeszélések során a szovjet fél lényegében elismerte, hogy képtelen fenntartani európai birodalmát, s így kénytelen volt szabad utat engedni a változásoknak Közép- és Kelet-Európában. Fontos hangsúlyozni, hogy ekkora ugyan már ledőlt a berlini fal, és megtörtént az ún. ’ Horváth, 1990. 224. 10 Valójában egy szovjet felségjelű hajón, de máltai vizeken zajlottak le a kérdéses tárgyalások. 65
