Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kovács Tamás: Átmentett vagy megmentett légió? A magyar állambiztonság metamorfózisához. 1989-1990
Közlemények páneurópai piknik is,11 de a szovjet fél kínosan kerülte a legkényesebb problémát, vagyis a német kérdést. A tárgyalásokat, amelyek mindvégig a sajtó teljes kizárásával zajlottak, közös sajtótájékoztató követte. Bush és Gorbacsov elmondták, hogy a következő kérdésekben jutottak egyetértésre:- Mindketten nagy jelentőségűnek ítélik meg a kelet-európai eseményeket.- 1990 júniusáig aláírják a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló szerződést (START) és 1990 végéig a hagyományos fegyverekről szóló megállapodást is. (Erre sor is került 1990. május 31-június 3. között Washingtonban.) A csúcstalálkozót 1990. január-februárban a külügyminiszterek találkozója készíti elő;- mindkét fél lépéseket tesz a kémiai fegyverek globális betiltása érdekében;- fejleszteni fogják a szovjet-amerikai kereskedelmi kapcsolatokat. A változások és a magyar titkosszolgálatok A BM III. főcsoportfőnökség sajátos helyzetbe került 1989 nyarára. A korábbi ellenséges kategóriák megszűnőben voltak, mi több: látszott, hogy egyik-másik még komoly politikai hatalomra is juthat. Ebben az időszakban már a nyugati szervek is megérezték a változásokat: a CIA '89 nyarán együttműködést kezdeményezett a magyar Belügyminisztériummal bizonyos, mindkét országot érintő kérdésekben (nemzetközi pénzmosás és a terrorizmus ellen harc stb.). Mindezek mellett a „cég" vezetésében is változás történt 1989 nyarára: az addigi főcsoport- főnök, Harangozó Szilveszter nyugdíjba ment, utódja Pallagi Ferenc lett, aki korábban a III/V. csoportfőnökséget irányította. Kétségtelen, Pallaginak nem voltak olyan magas szintű MSZMP-s kapcsolatai, mint például Harangozónak, de tapasztalata, kompromisszumkészsége, a szervezeten belüli ismertsége és a belügyminiszterrel való jó viszonya végső soron indokolhatóvá tette kinevezését, személyét pedig alkalmassá. Érdemes megjegyezni azt is, hogy 1989-ben a budapesti rendőrfőkapitány is új állambiztonsági helyettest kapott dr. Stefán Géza rendőr ezredes személyében.12 Ebben az összetett nemzetközi és magyar helyzetben robbant be 1989 decemberében az ún. megfigyelési botrány (más néven Duna-gate-ügy) vagyis, hogy a BM III/III. csoportfőnökség továbbra is figyeli az ellenzéki — elsősorban FIDESZ11 Megjegyezzük, hogy 1989. augusztus 19-20-án a belügyminisztériumi vezető ügyeletes Horváth József Ill/III-as csoportfőnök volt. Saját szerepét — nyilván nem eljelentéktelenítve — is olvashatjuk egyik memoárjában: Horváth, 1990. 241. 12 Ebbéli minőségében kulcsszerepe volt Nagy Imre újratemetésének engedélyeztetésében és biztosításában. Stefán 1994-től egészen 2009. június 21-én bekövetkezett haláláig a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója volt rendőr-vezérezredesi rendfokozatban. Érdemes azt is megjegyezni, hogy Stefán Géza 1988-ban a hadtudomány doktora lett, miután megvédte A Magyar Néphadsereg állam- és szolgálati titkainak operatív védelme érdekében foganatosított dezinformáció elvi és gyakorlati kérdései című értekezését. 66
