Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Közlemények dohányzást ellenzők táborában egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a társadalom széles rétegei vágynak a dohányfüst-mentes levegőre, és egyetértenek a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedésekkel. Bár önmagában az állami fellépés kevés, az emberekben tudatosulnia kell annak, hogy a dohányfüst mennyire ártalmas és mekkora pénzügyi terhet jelent nemcsak az egyénnek, de a társadalomnak is. A témával kapcsolatban különböző elképzelések, tervezetek, összefoglalók láttak napvilágot, amelyek közül kettőt emelünk ki. Az egyik dr. Mezey Károly123 országgyűlési képviselő, a nemdohányzók védelmében 1988. január 25-én keltezett törvényjavaslat-tervezete, melyben jelezte: „Mint képviselőt, és mint orvost gyakran tájékoztatnak arról a feszültségről, ami az egy helyiségben tartózkodó dohányzók és nemdohányzók között kialakult." Megállapította: „Nem vitatható, hogy alapvető emberi jog a tiszta levegő belégzése, a mások káros szenvedélye folytán keletkező ártalmas dohányfüst elkerülése. Ezt az emberi jogot jogszabálynak kell biztosítani."124 A másik írás Hutás Imre125 egészségügyi minisztériumi államtitkár a Dohányzás és egészségkárosítás című, 1988-ban készült összefoglalója, melyben leírta, hogy Magyarországon a dohányosok aránya nemek és korosztályok szerint változik, de férfiaknál meghaladja az 50%-ot. Ilyen elterjedtség mellett „foglalkozni kell a passzív dohányzás jelentőségével". A rendszerváltozás éveiben kezdődött el az 1987-ban alapított Országos Füstmentes Egyesület126 harca a dohányzás visszaszorításáért, bár e téren kevés eredményt sikerült elérnie. Az Egyesület akkori elnöke, Illyésné Gyenizse Erzsébet127 levelekkel bombázta Csehák Judit egészségügyi minisztert és a hivatalos szerveket, melyekben leszögezte, hogy „az egészségmegőrzés társadalmi programja dohányzással kapcsolatos célkitűzéseit kívánja támogatni, ezen belül az egyén egészségének védelmét és az egészséges, tiszta levegő megteremtését, megőrzését". Az egyesület arra törekedett, hogy „hazánkban az ezredfordulóig a dohányzók száma négymillióról kétmillióra csökkenjen". Az elnök asszony türelmetlensége, sok esetben helytelen taktikája, sérelmi politikája azonban oly mértékben taszította az illetékes szerveket, hogy nem sikerült hathatós eredményt, támogatást elérnie.128 Az Országos Egészségvédelmi Tanács titkára, dr. Ajkay Zoltán129 1988 májusában javaslatot terjesztett az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága 123 Mezey Károly (1939-) orvos, országgyűlési képviselő. 124 MOL M-KS 288. fond. 36. cs. 1988/93. ő. e. 125 Hutás Imre (1926-), 1978. október 1-jétől az egészségügyi miniszter helyettese, 1984. december 1. és 1987. december 16. között államtitkárként dolgozott az Egészségügyi Minisztériumban. 126 Az Országos Füstmentes Egyesület 1987-ben alakult. Alapszabálya a dohányzás visszaszorításának törvényekkel és jogszabályokkal történő elősegítését, a nemdohányzók érdekeinek védelmét fogalmazta meg. 127 Illyésné Gyenizse Erzsébet az Országos Dohányfüstmentes Egyesület alapító főtitkára. 128 A témával kapcsolatban lásd: Kocsis, 2009. 129 Ajkay Zoltán (1939-2008), az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet igazgató-helyettese, majd 1995-től főigazgatója. Tevékenyen részt vett az Egészségügyi Szakdolgozók Szakszervezete, valamint az Egészségügyi Minisztérium szakmai munkájában. 56
