Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években

Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as évek végén elé a nem dohányzók védelme érdekében kiadni tervezett jogszabály kidolgozá­sához. A javaslatban kérte az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságát, hogy vitassa meg, és foglaljon állást a szabályozás szintjéről, az előkészítés továb­bi feladatairól, az országgyűlési előterjesztés időpontjáról és a kérdésben eset­leg tartandó népszavazásról. Leszögezte: „mivel egészségre igen káros szokásról van szó, az emberek — különösen a nem dohányzók — védelmében az államnak kötelessége a lehető legszélesebb körben tiltatni a dohányzást". Éppen azért, mert az állampolgárok széles körét érinti a tervezett jogszabály, elsősorban a törvényi szabályozás jöhet szóba.130 A szabályozás célja a dohányzás további terjedésének megelőzése, a nem do­hányzók, különösen a gyermekek és fiatalok, a terhes anyák védelme, a pasz- szív dohányzás ismert hátrányainak csökkentése, az egészségre kevésbé ártal­mas dohánytermékek előállítása, a kedvezőbb dohányzási szokások kialakítása, a dohányféleségek forgalmának, valamint a dohányzók számának hosszú távú csökkentése. Ugyanakkor „tudatában kell lennünk, hogy a jogi szabályozás csak kedvező helyzetet biztosíthat egy dinamikus dohányzás elleni mozgalomnak, propaganda-hadjáratnak, önmagában azonban nem lehet alkalmas a kitűzött célok elérésére".131 A jó szándékú javaslatból végül is nem lett semmi, mivel a '80-as évek végén a dohányzás ellen hozott adminisztratív, tiltó lépések még elfogadhatatlanok voltak, hiszen a közfelfogás szerint a dohányzás sokkal kevés­bé minősült káros szenvedélynek, mint ahogy ezt a ma embere megítéli. Depresszió és lelki betegségek A rendszerváltozás kísérő jelensége volt a depresszió és a különféle lelki beteg­ségek számának emelkedése. Az 1990-ben végzett vizsgálatok egyértelműen rá­mutattak arra, hogy a szocializmus végére meghatározó lett az elhidegülés, ér­telmetlenség és kiszolgáltatottság érzése, növekedtek a beilleszkedési zavarok.132 Az 1980-as évek eleje óta folyamatosan nőtt a pszichiátriai gondozottak száma. A kezelésre szoruló depressziós betegek aránya 1988-ban 2,9% volt, ami folyama­tosan növekedett. Tagadhatatlan, hogy a bűnözés, az alkoholizmus, az egyre mélyülő szegény­ség, a tartós munkanélküliség, a hajléktalanság, a családi kapcsolatok lazulása, a negatív értékek felerősödése, az egészségi állapot általános romlása, az anyagi biztonság megrendülése, a szociális támogatások csökkenése, a lakhatás költsé­geinek drasztikus emelkedése, az infláció növekedése, a fizetési nehézségek, az egzisztenciális problémák jelentkezése, vagyis a „szociális háló" szétszakadása ™ Törvényi szabályozásra csak 1999-ben került sor. (1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védel­méről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól.) 1,1 MOL M-KS 288. f. 36. cs. 1988/92. ő. e. ”2 Pethö, 1992. 91-97. 57

Next

/
Thumbnails
Contents