Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Irodalom - Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg monarchiában
Irodalom A kötet forrásait szegélyező, a szultánokat ábrázoló, egyébként gyönyörű kis gemmaszerű képek esetében is hasznosabbnak véltem volna, ha megtudom, melyik szultánt ábrázolja a közölt kép. Egy ábrajegyzékkel kombinálva, ahol a közölt kép lelőhelye és rövid megnevezése található, ez megoldható lett volna. A lelőhelyek közlése minden népszerűsítő jellegű kötet gyenge pontja. Mindezzel együtt a kötet kiváló szakmai erényekkel büszkélkedhet. Hosszú távon előremutató, hogy a levéltár részéről a tisztán tudományos kötetek mellett ilyen, a hazai könyvpiacon jól eladható és terjeszthető munka került kiadásra. H. Németh István PÁLFFY GÉZA A HADITÉRKÉPÉSZET KEZDETEI A HABSBURG MONARCHIÁBAN. AZ ANGIELINI VÁRÉPÍTÉSZ-FAMÍF1A RENDSZERES TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGE A HORVÁT-SZLAVÓN ÉS A MAGYARORSZÁGI HATÁRVIDÉKEN AZ 1560-1570-ES ÉVEKBEN DIE ANFANGE DER MILITÄRKARTOGRAPHIE IN DER HABSBURGERMONARCHIE. DIE REGELMASSIGE KARTOGRAPHISCHE TÄTIGKEIT DER BURGBAUMEISTERFAMILIE ANGIEL1N1 AN DEN KROATISCH-SLAWONISCHEN UND DEN UNGARISCHEN GRENZEN IN DEN JAHREN 1560-1570 Magyar Országos Levéltár, Bp., 2011. 95 + 108 old., 32 térkép, DVD melléklettel A reneszánsz korban az ember kerül a világegyetem középpontjába, ennek centruma viszont a szem lesz: új vizuális kultúra születik, amelyben a festészet és a tudomány szoros kapcsolatban áll. Ezért tartotta Leonardo da Vinci (1452-1519) az emberi szemet a geometria, egyáltalán az egzakt tudományok és a művészet megalkotójának. A művészet és a tudomány határterületén álló térkép az érdeklődés homlokterébe került és az új világnézet kifejezője lett. Az új világkép megnövelte az ember közvetlen földrajzi leképezése iránti igényét, amely a festészetben éppúgy jelentkezett, mint a térképészetben; az utóbbit a nagyméretarányú regionális térképek megjelenése jelzi. Mivel a festészet a reneszánszban a perspektíva alkalmazása révén szorosan kapcsolódott a gyakorlati geometriához, az itáliai reneszánsz művészeknek a festészetről szóló munkái a gyakorlati geometriát is érintették. Erről tanúskodnak a Firenzében élő művészek, Leon Battista Alberti (1404-1472) és Piero della Francesca (kb. 1404-1472) művei. (Alberti, aki elkészítette Róma térképét, a tér- képfelvétel módszereit is tárgyalta.) Ezen fejlődési vonalhoz tartozik Albrecht 200
