Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Irodalom - Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg monarchiában
Irodalom Dürer (1471-1528) is, aki 1525-ben geometriai tankönyvet adott ki, és több térképet metszett fába. A topográfiai térképezésnek a 16. században azonban még kevés volt az irodalma. Ennek több oka volt, például az is, hogy az uralkodó körök támogatták ugyan a szolgálatukban álló térképező szakemberek tevékenységét, de nem tartották kívánatosnak a térképezés művészetének elterjedését. A térképezés és várépítés ismereteinek továbbadása generációról generációra az egyes műhelyekben, sokszor az egyes családokon belül történt. A csekély irodalmi aktivitás másik oka abban rejlett, hogy a térképezéssel ekkor még aránylag kevesen foglalkoztak, a topográfiai térképezés intézményi alapja még nem jött létre, a módszertani munkák iránt érdeklődő réteg még igen gyér volt. A térképészeti módszerek igen korai összefoglalását adta a wittenbergi matematikaprofesszor, Georg Joachim Rheticus (1514-1574) a Chorographia)ában. Műve csak kéziratban maradt fenn, ugyanúgy, mint a svájci lutheránus pap, Sebastian Schmidt (1533-1586) 1566-ban írt munkája, a Chorographia et Topographia, mely a nagyobb méretarányban való térképezéssel foglalkozott. Ugyancsak az 1566-os évből való Tilemann Stella (1525-1589) Methodusa, amelyben egy nagy topográfiai térképmű koncepcióját írja le. Stella a térképhez Magyarországon is gyűjtött anyagot 1560-ban. A mű nem készült el, a hatalmas anyaggyűjtemény megsemmisült. Megmaradt viszont a magyarországi útinapló, amelynek alapján képet kapunk, hogy milyen jellegű volt az anyaggyűjtemény. Stella ugyanúgy, mint Rheticus és Schmidt, lutheránus volt. A reformáció alatt kialakult az a felfogás, hogy az Isten által teremtett földfelszín Isten képét tükrözi vissza, így a térképezés Istennek tetsző cselekedet, az istendicséret egy különleges formája. Ezt a felfogást találjuk mind Stella, mind Rheticus írásaiban. Az, ami Homérosznál még isteni tevékenység volt, az most itt Istennek tetsző alkotási aktus lesz. Természetesen a regionális térképezés 16. századbeli felvirágozásának sokkal profánabb okai is voltak. így a kereskedelmi fellendülés, a határok jelentőségének növekedése a territoriális államok kialakulása következtében, a népesség- növekedés és a fellendülő állami adó- és közigazgatás szervezés. Magyarország lakossága a 15. század végén meghaladta a négy milliót. A 15-16. század fordulójára hazánkban európai jellegű településhálózat épült ki, mely 20 ezer körüli településből tevődött össze. A településhálózat gerincét a kb. 800 bánya-, szabad királyi és mezőváros alkotta, és a városi népességnek 25-30%-a iparűző volt. Az 1526-os mohácsi csatavesztést követően az ország három részre szakadása, a keresztény Európát fenyegető török előre nyomulás élénk érdeklődést váltott ki Nyugat-Európában a magyarországi hadszíntér iránt. Az események felkeltette figyelemnek köszönhetjük az első magyar térkép kéziratának, Lázár deák 1514 körül készült munkájának kiadását. Lázár műve polgári céllal készült, térképén még nyoma sincs katonai célú információknak, de utána térképészetünk beletorkolt egy lényegében hadicélú kartográfiába. 201
