Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Irodalom - Segédletek az Osztrák Állami Levéltár (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv) magyar vonatkozású irataihoz.
Irodalom Levéltár már említett kiváló CD- és DVD-adatbázisaira és segédleteire, akár a megyei levéltárakban őrzött vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek regesztaköte- teinek összegző digitális kiadására6 gondolnunk. Mindezek számos történész-levéltáros kolléga sok esztendős munkájának és együttműködésének eredményeként születtek meg. Harmadszor: az elvégzett csapatmunkának ez esetben a jellege is egészen különlegesnek tartható. A hatalmas adatbázis ugyanis a bécsi levéltári delegátusok által egykor készített cédulákból fokozatosan nőtt ki. Míg a munkát az első három delegátus még papíron végezte (amelyekből Buzási Jánosnak, illetve Ress Imrének — Pajkossy Gáborral együtt — az 1970-1990-es években több nyomtatásban is megjelent, amelyek a CD-ROM-on pdf-formátumban szintén megtalálhatók), addig az utódok már élvezhették a számítógépes adatrögzítés előnyeit. Közülük mindenekelőtt az adatbázis meghatározó részét készítő, immár majd két évtizede Bécsben a magyar történet- és levéltártudomány szolgálatában álló Fazekas István emelendő ki, aki elődei munkáját és az általuk annak idején kiválasztott meghatározó jelentőségű, magyar vonatkozású fondok szisztematikus feldolgozását hatalmas energiával folytatta. A három szerkesztőnek és a kiadvány technikai előkészítésében közreműködő további négy kollégának (Plajner Borbála, Polonkai Éva, Szatmári Szandra és Vámosi András) köszönhetően tehát a szorgos elődök egykori „papírmunkája" is számítógépes rögzítésre került, így ez a korábbi cédulázó munka sem veszett el, sőt jelentős mértékben gazdagította a most napvilágot látott adatbázist. így ez a különleges keretek között megszületett összefogás összességében több évtized Bécsben végzett levéltári feltáró- és segédletkészítő munkájának eredményét összegzi. Ez joggal nevezhető unikumnak és még Közép-Európában is egyedülálló vállalkozásnak, hiszen az osztrák történész és levéltáros kollégák hasonlóval nem büszkélkedhetnek (pedig nekik helyben áll rendelkezésükre a levéltári anyag), a csehek pedig az I. világháború után Bécsből visszakapott udvari kamarai levéltári anyagukra vonatkozóan ugyanezt a feldolgozást ilyen szinten nem végezték el és adatbázisba sem rögzítették, ám másutt se nagyon tudunk hasonlóról. így e jelentős munka valójában a közép-európai szocialista országokban az 1950-1980-as években végzett hatalmas levéltári leltár- és segédletkészítés legjobb értelemben vett modern folytatásának tekinthető, és a ritka és követendő kivételek közé számít. Ilyen, több évtizeden át zajló, egyértelműen szisztematikus feltáró munkának tartandó történész-levéltáros szakmai együttműködésre ugyanis nagyon ritkán van-volt ez ideig példa! Ezek után lássuk, mit is tartalmaz ez a hatalmas értéknek, sőt véleményem szerint nemzeti kincsnek is nevezhető páratlan adatbázis? A „levéltári segédleteket", azaz az adatbázist a jelenlegi bécsi levéltári delegátus, Fazekas István historiográfiai bevezetője előzi meg Az Osztrák Állami Levéltár nyomtatásban megjelent segédletei. Segédeszköz kezdő bécsi kutatóknak címmel, amely a Levéltári Közlemények 6 Varga-Kenyeres-Tóth, 2009 189
