Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Irodalom - Segédletek az Osztrák Állami Levéltár (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv) magyar vonatkozású irataihoz.
Irodalom magyar vonatkozású iratairól készült segédletek CD-ROM-os kiadásával, amelynek közzététele a Magyar Levéltári Portálon azóta4 ugyancsak megtörtént. Az adatbázis elektronikus és internetes megjelenésével kapcsolatban ugyanazon örömteli szavak és gondolatok mondhatók el, amelyekkel közel három esztendeje Kosáry Domokos nevezetes — részben szintén a Magyar Országos Levéltár által kiadott — levéltári bibliográfiájának Megyei levéltárak és forrásközlések kötetét5 illethettük. A nemrég megjelent CD-ROM-ot ugyanis Magyarország, sőt a Kárpát-medencében ma fennálló államok újkort kutató történet- és levéltár- tudományai szempontjából egyrészt különleges öröm, másrészt hatalmas érték, harmadrészt igen nagy haszon kézbe venni. Bár ez a fordulat udvariasságból elvileg majd minden nagyobb történeti összefoglaló vagy jelentősebb levéltári segédlet kapcsán elhangozhatna, jelen esetben ez — történészként és levéltárosként egyaránt megfogalmazott véleményem szerint — mégis túlzás nélkül kijelenthető. A segédletek megjelenése különleges öröm, hiszen az egy — számos ismert és elismert történész-levéltáros avagy levéltáros-történész kollégából összeálló — különleges csapat különleges alkotása. Az adatbázis és elkészülte különlegességét elsősorban az alábbi három tényező jelzi leginkább. Először: a segédleteket egy különleges összetételű, sokszínű team készítette. A kilenc szerző és segédletkészítő — akik között a kiadvány három szerkesztője, Fazekas István, Kenyeres István és Sarusi Kiss Béla is ott található — alkotta csapat egyrészt a bécsi Osztrák Állami Levéltár mellett működő négy egykori és mostani levéltári delegátusból (szolgálatuk időrendjében haladva Buzási János, Ress Imre, Gecsényi Lajos és a napjainkban is Bécsben szolgáló Fazekas István), másrészt egy osztrák levéltárosból, a Finanz- und Hofkammerarchiv volt igazgatójából (Christian Sapper), végül a Magyar Országos Levéltárban és a Budapest Főváros Levéltárában dolgo- zott-dolgozó négy történész-levéltárosból (Pajkossy Gábor, Kenyeres István, H. Németh István és Sarusi Kiss Béla) állt össze. Az adatbázis tehát életkorban, kutatási területben és habitusban egyaránt nagyon különböző kollégák közös munkája. A magyar történeti kutatások szerencséjére mindannyiuknak van azonban egy fő közös jellemzőjük: a megszállottság és elhivatottság közös szakmájuk, a történész-levéltárosság iránt. Másodszor: az adatbázis különlegességét nemcsak a kutatócsoport összetétele, hanem jellege is érzékletesen mutatja. A kilenc kollégából ugyanis a történeti kutatások elősegítését szolgáló, említett megszállott levéltárosi szakmai elhivatottság formált ugyanis olyan virtuális, azaz utólag összeállt és a szerkesztők kitartó munkája révén egybekovácsolt csapatot, amelyet még a team munkára oly büszke természettudósok is megirigyelhetnének. A történelemtudomány terén — ellentétben a természettudományokkal — ugyanis sajnos még viszonylag ritkák a valódi csapatmunkák. A levéltártudomány ugyanakkor sokkal jobb helyzetben áll, elegendő ezzel kapcsolatban az elmúlt évekből akár az Országos 4 http://www.archivportal.hu/ 5 Kosáry, 2008 188
