Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai és az evangélikus gyűjteményügy néhány aktuális kérdése

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai... Foglalkozott a kérdéssel a 2009-ben kiadott Útmutató az egyházközségi gyűj­temények kezeléséhez című kiadvány is, amely külön fejezetet szentelt Az egyhá­zi levéltárak és iratanyagok kezelése fejezetben a témának. Itt a következő csopor­tosítás szerepelt: Anyakönyvek; presbitériumi jegyzőkönyvek és protocollumok; lelkészi hivatal levelezése (iktatott és iktatatlan); gazdasági iratok; gyülekezeti nyilvántartások; lelkészi naplók; egyházi iskolai iratok; leány- és fiókegyházak; egyéb iratok (krónika, aranykönyv, hagyatékok, egyesületi iratok, szeretetházi iratok, egyházlátogatási jegyzőkönyvek). Az itt felsorolt csoportosítás alapvetése azonos a korábbival: e kategóriák sem szolgaian követendők, s egyébként nagyjából egyeznek is a korábbi iratcsoporto­sítással. Két különbség azért mégis észlelhető. Kevésbé differenciálja az iratféle­ségeket, ugyanakkor már valamennyi irattípust állagszintűnek tekint, nem tér ki az iskolai, egyesületi anyagok helyzetére. Utóbbival tehát inkább már a gya­korlatban alkalmazott rendezésekhez igazodik. Emellett megjegyzendő, hogy itt az iratcsoportokat (állagokat) nyomtatott nagybetűkkel különböztetik meg egy­mástól. Az eddig említett iratféleségek nem minden gyülekezetben találhatók meg természetesen, például egyesületi vagy iskolai iratok nincsenek mindenütt, s mi­vel nem levéltárak, hanem egyházközségek őrzik őket, igen nagy különbségek lehetnek az anyagok rendszerében. Az is előfordul, hogy rendezetlen, illetve nem teljesen az említett kategóriák szerint rendezett az iratanyag. Számos esetben a rendezést végző személy jól ráérzett arra, hogy mit, hogy kell elkülönítenie és milyen csoportokat kell kialakítania, de nem a fenti rendszer, csak a tapasztalat alapján dolgozott. Olyan irategyüttessel is találkozhatunk, főként a 18-19. szá­zadban rendezett anyagok esetében, amelyek szerkezete teljesen más elvekhez igazodik. Mindezek ellenére viszonylag könnyen kutathatók a gyülekezeti ira­tok, bármely szisztéma szerint történt is csoportosításuk, ha ismerjük alapvető típusaikat, s azok információtartalmát. 2. Alapvető gyülekezeti irattípusok A lelkészi hivatalokban őrzött anyakönyvek nem csupán születési, házassági és halotti anyakönyvek lehetnek. Találhatunk közöttük hűtlenek (kitérők), később más elnevezéssel: áttértek, kilépők anyakönyvét, fellelhető betérők, konfirmál­tak anyakönyve, jegyesek jegyzőkönyve. Van arra is példa, hogy az anyaköny­vekbe különböző névsorok is bekerültek: tanulók lajstroma, gyülekezeti névsor.9 Természetesen a kutatás, a családi viszonyokban való eligazodás, vagyis az alap­9 SZEE, A 8. A Székesfehérvári Evangélikus Gyülekezet anyakönyvei között található például az kötet, amelyben nem csupán anyakönyvi adatok, de más igen értékes névsorok lelhetők fel: Székesfehérvári ág. ev. hitv. iskolai tanulók lajstroma az 1860-84. iskolaévekről; Konfirmáltakról vezetett jegyzetek 1867-1871; Saját iskolák tanulói 1885-1894; Reversalis korszak adatai 1895. okt. 1. - 1913. nov. 19.; Gyülekezet tagjainak névsora 1864. 177

Next

/
Thumbnails
Contents