Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Közlemények fenntartására és fejlesztésére, valamint az iparosok elhelyezésére. A szakiskolák az 1890-es évekig azonban csak vegetáltak, nagy problémát jelentett a végzett diákok elhelyezése és ipari pályán való megtartása a munkalehetőségek hiányában. A miniszter 1896-ban felhívta a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy járjanak közbe a székely iparosok alkalmazásáért az ipartelepek vezetőinél, illetve felkérte az államvasutak és a kincstári gép- és vasgyár igazgatóságait is, hogy a betöltendő művezetői állásokra elsőbbséget nyújtsanak nekik. 1893-ban vette kezdetét a tanoncképzés: az állami gyárakban (a MÁV műhelyeiben, a diósgyőri vas- és acélgyárban) és magániparosoknál a 14-16 éves székely ifjak elhelyezésére évi 40 000 koronát fordítottak 1905-ig.104 A tárca több mint 1 millió koronát költött 1899-1904 között a székely ipar- fejlesztésre.103 A fő hangsúlyt továbbra is a háziipar vállalati alapon történő fejlesztése kapta: a tőkeerős, értékesítésről is gondoskodó vállalkozó feladata volt a nyersanyagok biztosítása, a készítmények átvétele, majd értékesítése (a sepsiszentgyörgyi Kiinger Henrik-féle székely szövőgyár mintájára). A háziipari foglalkozásokat tanfolyamokon fejlesztették, de Szterényi külföldi tapasztalatok alapján a szakképzettség és elméleti ismeretek mellett nagy fontosságot tulajdonított a kézügyességi oktatásnak.11”1 Szervezettebb iparfejlesztés az 1905. évi székely ipari akció javaslatgyűjteménnyel indult el Szterényi államtitkársága idején.107 A tárca Székelyföld kisiparát gépbeszerzéssel, a közszállítások rendszerével, illetve pénz- és gépsegéllyel Székelyföld kézmű- és háziiparát 1886-tól. Az 1890-es évekre elavultsága miatt az intézményt átalakították: a múzeum a fa- és fémipariskola gyűjteményes tára lett, a megszervezett székely háziipari osztály pedig az ágazatok feltárásával, a termékek összegyűjtésével és bemutatásával foglalkozott. A Kereskedelemügyi Minisztérium évi 400 (később 500) Ft segélyt folyósított az intézet fenntartására és továbbfejlesztésére, majd 1897-ben a Székely Technológiai Iparmúzeum nevet felvéve fő fenntartója — a Székely Egylet védnöksége mellett — az állam lett. Az 1904. évi ajándékozási szerződéssel a múzeum épülete teljes berendezésével és felszerelésével a kincstárra szállt, és közös igazgatás alá került a Marosvásárhelyi Fa- és Fémipari Szakiskolával. Az intézet — az állami fejlesztése ellenére — komoly iparfejlesztési szerepet a későbbiekben sem tudott betölteni. Vö. Bónis, 2003; Gaál, 2002.141-155. 1M Ipari akció, 116-123. 105 Ipari akció, 123-124. Pontos adatokkal csak az 1899-1904 között időszakról rendelkezünk: az ösz- szeg több mint felét a háziipar, 410 000 koronát a kisipar támogatása és 178 375 koronával a gyáripar fejlesztése emésztette fel. 106 MOL, K 232.1899-IV-1710. (Iktatószám: 9479/1899.) 107 1905-ben Vörös László kereskedelmi miniszter adminisztratív (1905. július 15.-1910. január 17.), 1906 áprilisától Kossuth Ferenc miniszter politikai államtitkárnak nevezte ki (1906. április 8,- 1910. január 17.) 1918 után is részt vett a politikai életben, 1919. február 25-én, a Károlyi-kormány idején Szentgotthárdra internálták, mint a forradalmi vívmányokat veszélyeztető egyént, majd 1919. március 26-ától a Tanácsköztársaság végéig a budapesti Gyűjtőfogházban tartották fogságban. Az 1920-as években több nemzetközi tárgyaláson vett részt és öt éven keresztül főmegbízottként volt jelen a Népszövetségben. 1924-ben Magyarországot képviselte az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyonának likvidálása ügyében és a választott bíróság magyar tagja volt. 1920-1926 között pártonkívüli képviselő, 1927-1940 között a Felsőház tagja volt. 1930-ban vásárolta meg a Zichy grófok angol neogótikus stílusú sárszentmihályi kastélyát az 1140 holdas földbirtokkal. Vö.: Imre-Szűcs, 1986; Aradí, 2002. 166
