Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása fejlesztette, de a szövetkezetek alakítását és támogatását, illetve a továbbképző tanfolyamok szervezését is fontosnak tartotta.108 Változott a tanoncképzési politika is, mert a képzett tanoncok — nagyrészt munkalehetőségek híján — nem telepedetek vissza szülőföldjükre. Ezentúl Székelyföldön, illetve annak közvetlen környékén helyezték el a tanoncokat ipari magánműhelyekben és ipartelepeken, majd a végzetteket néhány évi állami felügyelet után állami támogatással Székelyföld alkalmas vidékeire visszatelepítették. Szterényi kezdeményezésére nagyobb iparosképzés Brassóban kezdődött el, ahol 100 székely tanonc elhelyezésére szolgáló inasinternátust létesítettek ipariskolával és közös gépműhellyel 1907-re. Az iparfejlesztésben központi szerepet a székely iparmúzeumnak szántak, amelyet 1906-tól fokozatosan bővítettek és fejlesztettek. Szterényi kezdeményezésére a marosvásárhelyi kamara 1907-re elkészítette a székely háziipar törzskönyvezését. Szterényi a székely iparfejlesztéssel kapcsolatosan vallotta, hogy a regionális színvonalkülönbségek miatt nagyobb állami támogatás szükséges Székelyföld ön: „a magánvállalkozás keresse a maga boldogulását, amelyet az állam kellő módon fog istápolni és támogatni".109 Véleménye azonban sokat változott az 1880-as évekhez képest: a régiót nagyobb gyáripar megteremtésére nem tartotta alkalmasnak, bár a vas-, fa-, szövő- és vegyipari ágakat fejlesztésre érdemesnek tartotta. A kizárólag állami megrendelésre dolgozó gyáralapítást elvetette és nagyarányú állami tőkebefektetésnek sem látta lehetőségét, így a vasúthálózat komolyabb kiépítésének sem. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a koalíciós kormányzat hozzákezdett a székely körvasút kiépítéséhez, a munkálatok 1909-re befejeződtek. Egy minden kormányzati ágra kiterjedő székely akció szükségességét vallotta, amelyben ha „a kormányzat összes ágai összefognak, honmentő akciót tudunk azon a területen folytatni, nem óriási eszközökkel, mert ipari téren ott arra szükség nincs, de téglát téglára rakva mégis csak épületet fogunk emelni".110 Szterényi tevékenységének köszönhetően a székelyföldi régió az állami ipartámogatás egyik jelentős helyszíne lett, amelynek eredményeként elkezdődött a gazdaságilag leszakadó peremvidék lassú, de ugyanakkor fokozatos felzárkózása. A pályakezdet helyszíne, Brassó városa a későbbiekben is fontos maradt számára, a II. kerület alkotmánypárti országgyűlési képviselőjeként a város érdekeit 1906-1910 között, valamint 1918-ban képviselte a parlamentben. Mandátumának átvételekor, 1918. február végén járt utoljára Brassóban. IV. Károly király bizalmasaként 1918. július 7-én a bárói rang adományozásakor a brassói előnevet kapta meg „a közgazdaság terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül", az utolsó családok egyikeként, hozzátéve: „a király ezzel ama 108 Balaton-Reisz, 2006. 109 MOL, K 26. Jegyzőkönyv. 78-79. 110 Balaton-Reisz, 2006.120. 167
