Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása /4 székely iparfejlesztés ügye A Kereskedelmi Minisztérium a székely iparfejlesztés fontosságát — Szterényi központba történő beosztásával — kiemelten kezelte.98 A gyakorlati tevékenység az EMKE 1891. évi, székely közgazdasági és ipari érdekekről szóló emlékirata alapján indult meg, amely az állami iparfejlesztésre (vasúti tarifakedvezmények, gyáralapítások támogatása, állami megrendelések növelése), a háziiparra (adó- mentesség, a szövőipar és gyermekjáték-készítés vállalati alapon való megszervezése) koncentrált, de a szakképzés, az értékesítés, a munkaközvetítés és a hitelügy kérdéseire is kitért. Az iparfelügyelő a székely kivándorlás és a kereseti lehetőségek növelése érdekében 1890-1891 folyamán több intézkedést hozott. Két vállalkozót szerződtetett 8000-8000 korona tőkével a székely háziipar fejlesztésére. A székely keresztúri szövőiskola működését további hat évre biztosította; a gyergyószentmiklósi gyermekjáték tanműhelyt összeköttetésbe hozta vállalkozókkal és a készítmények árusításáról is gondoskodott. Sepsiszentgyörgyön megalakította a Székely Szövőgyár Rt.-t 160 000-200 000 korona alaptőkével; a szentkeresztbányai vasgyár számára 60 000 korona kölcsön engedélyezéséről indított tárgyalásokat; felhívások és a főispánok közreműködésének hatására a nagyobb hazai gyárosok és földbirtokosok 2000 székely munkást alkalmaztak; az olcsó munkásszállítást biztosította; a sepsiszentgyörgyi lakatostanműhelyben 10 székely ösztöndíjast helyezett el.99 Az iparfelügyelő az iparosképzést ösztöndíjrendszerrel, tanfolyamok szervezésével és a szakiskola-hálózat kiépítésével kívánta fejleszteni, ezért 1891 elején az EMKE-vel összeíratta a már meglévő ipariskolákat és a létesítendőket.100 A marosvásárhelyi építő- és agyagipari tanfolyammal összekötött állami fa- és fémipari szakiskola 1892-ben,101 a székelyudvarhelyi kő- és agyagipari iskola pedig 1893-ban nyílt meg. A tárca 1893-1904 között mintegy 1,3 millió koronát áldozott a székely iparoktatásra: a szakiskolák102 és a Székelyföldi Iparmúzeum103 98 EMKE 7 éves története, A Kereskedelemügyi Minisztérium 68 451-VI-1389. számú, 1890. augusztus 20-án kelt leirata. Ötödik rendes közgyűlés. Szeptember 7-8. Déván, 1890. 194-195. A leirat a székely főispánokat és a nagyobb egyesületeket (EMKE, Székely Közgazdasági és Közművelődési Egyesületet) kérte fel, hogy tanulmányozzák és véleményezzék a minisztérium javaslatait. Ez ideig 2 főispáni javaslat és az EMKE emlékirata került elő. Az 1890-es évek végén a tárca ipar- fejlesztési politikáját a székelyföldi országgyűlési képviselők emlékirata is befolyásolta. 99 EMKE, 360.; MOL, K 26. 73516/1890. 100 EMKE, 361. 101 A marosvásárhelyi iskolánál az építő- és agyagipari szakot 1896-ban megszüntették, mert a jelentkezők létszáma nem volt elegendő. A tárca 50 000 Ft-ot engedélyezett új épület emelésére 1897-ben, az udvarhelyi szakiskola épületének bővítését 1898-ban kezdték el. 102 A három nőipariskola: a Háromszék vármegyei háziipart és iparoktatást fejlesztő egyesület sepsiszentgyörgyi intézménye 1880/1881-től; az Erzsébet árvaleány-nevelő intézettel kapcsolatban álló, államilag segélyezett nőipariskola Kézdivásárhelyen 1894/1895-től; valamint a református egyház által fenntartott, államilag segélyezett marosvásárhelyi intézet 1892/1893-tól. 103 A Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet alapította Székelyföldi Iparmúzeum mintadarabok bemutatásával és modern munkaeszközök ismertetésével kívánta versenyképessé tenni 165
