Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Közlemények A brassói fiókválasztmány működése sokoldalú volt, a tagok száma 3 év alatt megkétszereződött (24 községben 401 főre emelkedett). Három EMKE-óvót (óvoda) nyitottak meg81 az általános szervezeti szabályzat kidolgozása mellett. Anyagi támogatást nyújtottak a Brassó vármegyei magyar evangélikus esperes- ség létesítéséhez, kiemelten támogatták a helyi magyar kereskedelmi iskolát és az azt fenntartó polgári kereskedelmi testületet, felolvasásokat és előadásokat szerveztek, valamint községi népkönyvárakat alapítottak, illetve fejlesztették a helyi egyesületi könyvtárakat. Számos emlékművet állítottak fel a városban, az első március 15-i nemzeti ünnepet 1887-ben szervezték meg, amelyet Kossuth Lajos Turinban kelt soraival üdvözölt.82 Az 1888-ban alakult Állandó március 15-iki bizottság ezután minden évben megtartotta a nemzeti ünnepet a városban; a színügyi szakosztály és műkedvelői társulat ez év tavaszától a helyi kulturális és irodalmi életet szervezte. Felkarolták a brassói magyar takarékpénztár és iparpártolás ügyét, napirenden tartották a székely kivándorlás kérdését és mozgalmat indítottak a székely munkások alkalmazásáért az újonnan épülő gyárakban.83 A Brassói Kereskedelmi és Iparos Egyesülettel együttműködve több erdélyi kiállításon részt vettek, támogatták a vámháború sújtotta határszéli iparosokat. A két egyesület közötti együttműködés alapját Szterényi személye jelentette. Szterényi EMKE-jegyzőként több felterjesztést dolgozott ki a központ felkérésére, például 1886-ban tanulmányozta, adatokat gyűjtött és rendszerezte a székely mezei munkások és cselédek helyzetét; 1890-ben pedig a szegény magyarlakta községek tanonciskolával való ellátását kérelmezte a Vallás- és Közoktatási, valamint a Kereskedelmi Minisztériumtól. Később is részt vett az EMKE életében: az 1913. évi közgyűlésen az új munkaterv kidolgozásakor iparügyi előadóként tett javaslatokat a közgazdasági részhez, amelyet 1914 januárjában Kolozsváron vitattak meg.84 Erdélyi iparfelügyelő A román vámháború és az azt követő gazdasági válság időszakában aktív közéleti tevékenységet folytató, ipari kérdésekben szakértő Szterényi Erdélyben komoly ismertségre tett szert. Több közéleti személyiség — elsősorban Sándor József 81 A kisdedóvó ötlete először 1885. július 9-én merült fel, megnyitására 1886. október 17-én került sor a Szentjános utcában, ahova 120 gyermek (23 nemzetiségi) iratkozott be. A második óvoda 1887. július 3-án nyílt meg Bolonya külvárosban 40 gyermekkel. Mindkét óvodát önerejéből tartotta fenn a magyarság a központ évi 200 Ft támogatása mellett. Bolgárszeg városrészben nyílt meg a harmadik óvoda. Brassó, 2. (1886) 119:475. (okt. 14.); 3. (1887) 121: Melléklet 4. oldala (okt. 25.) 82 Szterényi díszes emléklapot adott ki Kossuth kézírásának facsimiléjével, majd 1888. augusztus 19-20-ra az EMKE harmadik rendes közgyűlésére albumot jelentetett meg. 83 Brassó, 4. (1888) 46:183. (ápr. 21.) Szterényi a színészeti szakosztály titkára lett. Brassó, 5. (1889) 124:493-496. (okt. 29.) 84 EMKE, 1913. 162
