Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása

Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása

EMKE-alelnök, titkár, de gróf Kornis Viktor Szolnok-Doboka vármegyei gazdasági egyleti elnök is — Baross Gábor (közmunka- és közlekedésügyi 1886-1889, kereskedelemügyi 1889. június 16.-1892. május 9.) miniszter figyelmébe ajánlotta a brassói újságírót, és Binder Lajos erdélyi iparfelügyelő helyébe történő kinevezését javasolták „szakképzettsége, erélye és szorgalma" miatt.83 Baross erdélyi körútja alkalmával és a minisztériumban többször találkozott Szterényivel, akit 1889 szeptemberében erdélyi iparfelügyelőnek nevezett ki. A hivatali esküt október

6-án Kolozsváron Béldy Ákos főispán előtt tette le.85 86 87 A kinevezéskor kérelmezte, hogy Brassót jelöljék ki székhelyéül és titkári állásait megtarthassa, magánéleti okok8/ mellett a város ipari és magyar nemzeti jellegére hivatkozott.88 A minisztérium azonban elutasította kérését, de magánügyeinek elintézésére 1890. január l-jéig Brassóban maradhatott; a lapszerkesztés és az egyesületi titkári feladatok folyamatos lezárása és elintézése mellett végezte iparfelügyelői feladatait.

Iparfelügyelőként több, általános érvényű javaslatot dolgozott ki az ipar- fejlesztés és a munkásvédelem érdekében. Például a gyárvizsgálati tapasztalatok és az osztrák iparfelügyelői jelentések tanulmányozása alapján tanácsolta, hogy az iparhatósági engedélyhez kötött gyártelepek esetében a telepengedélyezési tárgyalásokra az érdekelt felek és a hatósági közegek mellett az illetékes iparfelügyelőket is hívják meg a későbbi problémák elkerülése érdekében.89 Munkásvédelmi intézkedésként javasolta, hogy a gyárak német nyelvű munkarendjét Erdélyben a helyi viszonyoknak megfelelően 3 nyelven (magyarul, németül és románul) vagy a magyar nyelv mellett legalább a munkások többségének anyanyelvén is kifüggesszék.90 Novemberben Erdély iparfejlesztési tervén dolgozott és a közgazdasági előadóktól a vármegyék általános ipari viszonyainak ismertetését, valamint iparáganként javaslatok kidolgozását kérte, különös tekintettel a meghonosítandó új iparágakra és a háziiparra. A javaslatok ismeretében hivatalos körutazást tett, és az életképes háziipari ágak fejlesztése érdekében a minőségi cégeknél bizományi raktárak szervezését kezdte meg: 1889 végére Brassóban a Simay testvérek cégénél a kalotaszegi varrottasok és a nagy- selyki arany- és ezüstszőttesek, Gyergyószentmiklóson pedig a gyermekjáték

85 MOL, K 231.1890. 3. tétel (29. cs.) 30177/1889,11163/1889. ikt. sz. kérvények.

8,1 Brassó, 5. (1889) 118:471. (okt. 15.); 119:475. (okt. 17.) Kinevezését üdvözölte a Székelyföldi Iparmúzeum felügyelőbizottsága, Udvarhely vármegye főispánja és háziipari egylete, Kolozsvár polgármestere, a kolozsvári kereskedelmi kamara és a brassói iparegyesület.

87 MOL, K 231.1890. 3. tétel (29. cs.) 51919/1889. Szterényi a költözködés ellen 3 évre bérelt lakására és az itt lakó családjára hivatkozott.

88 Szterényi érdemeit Bethlen Gábor, Kis- és Nagyküküllő vármegyék főispánja így foglalta össze: „Azon mozgalomnak, mely a brassai magyarságot ébredésre vitte, kétséget nem szenved, első rendű tényezője volt Szterényi, úgy a politikai közéletben kiváló szerepet vitt a magyar — tehát hazafias elem — érvényesülésére. A magyar iparosokat védte a gazdagabb nemzetiségi iparosok általi elnyomatás ellen; szóval az anyagi körülményeinek nyomasztó volta mellett is a brassai magyar társadalomnak egyik legfontosabb tényezője volt..." MOL, K 231. 1890. 3. tétel (29. cs.) 53 826/1889., 51 919/1889.

89 MOL, K 231.1890. 3. tétel (29. cs.) 2821/1890.

90 MOL, K 231.1890.3. tétel (29. cs.) 2822/1890.

163