Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Közlemények vámok emelkedése, az osztrák, cseh és német ipar, valamint a Kárpátokon túl a vízi szállítás révén megjelent angol és francia áruk konkurenciája miatt. A kisipari krízist az 1875-ben 10 évre kötött szabadkereskedelmi egyezmény enyhítette, amely gyakorlatilag szabad utat biztosított az Osztrák-Magyar Monarchia ipari termékei számára Romániába, cserében vámmentesen érkezett a gabona, csökkentek az állatbehozatali vámok és eltörölték a különadókat.20 Németország vámzára miatt azonban 1877-től a Monarchia korlátozta az orosz és román behozatalt, amely a protekcionista szemlélet erősödését eredményezte Romániában.21 A filoxérajárvány miatt bevezetett újabb határzár a kereskedelmi kapcsolatok további romlásához vezetett, és a román kormány 1885 áprilisában felmondta az 1886. május 31-én lejáró vámszerződést. A magyar politikát sok, egymással nehezen összehangolható érdek jellemezte a vámszerződéssel kapcsolatban, az elutasító hangulat volt azonban az erősebb. Az erdélyi képviselők emlékiratban fejtették ki véleményüket.22 Az április folyamán zajló magyar-román vámtárgyalások két hét után megszakadtak, és június l-jével szerződés nélküli állapot lépett életbe. A korábban megrendelt áruk július 1-jéig még a régi feltételek mellett átvehe- tőek voltak, de a haladék lejártával az áruforgalom gyorsan csökkent.23 Románia az osztrák és magyar termékektől saját ipara védelmében megvonta a kedvezményeket, válaszul a Monarchia harci vámokat (30%) vetett ki a román behozatalra.24 A többség a magyar mezőgazdaság szempontjából hasznosnak tartotta a vámemeléseket és az erdélyi kisipar válságát periférikus problémának tekintette. Az erdélyi határszéli térség, így Brassó, Fogaras vármegyék, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely városok és környékük, valamint a fát szállító csíki székelység azonban kedvező értékesítési területeit és a nyersanyag olcsó beszerzésének lehetőségeit vesztette el. A forgalomcsökkenés miatt felgyorsult 20 László, 1900 21 Brassó, 1. (1885) 125:499. (okt. 29.) 1884 januárjában a Jasi-i gazdakongresszus a Monarchiával fennálló szerződés felmondását és protekcionista alapon történő megújítását mondta ki. Kolozsváron az 1878-ban alakult Erdélyrészi Iparfejlesztő Egylet már 1883-ban helyszíni tapasztalatok alapján rámutatott a vámháború eshetőségére, amelyet Sándor József újságíró, egyleti titkár az Erdély Iparáért című felhívásban közzé is tett. 22 Az erdélyi képviselők 1886 elején pártállás nélküli értekezletet tartottak Budapesten Ugrón Gábor képviselő kezdeményezésére, ahol a vámszerződést, a magyar hitelintézet létesítését és a birtokviszonyok rendezését tárgyalták meg. Az április 20-i tanácskozásukon emlékirat készítése mellett foglaltak állást és kijelentették, hogy a vámtárgyalásokba a helyi kamarák bevonását is fontosnak tartják. A beadványban (báró Kemény János elnök és Szathmáry György aláírásával 1886. április 24-én Tisza Kálmán miniszterelnöknek) vámmentes gabonabehozatalt, iparkiviteli kompenzációval és állategészségügyi intézkedések figyelembevételével történő állatbehozatalt javasoltak. A román önkényeskedés ellen, a hazai iparosok és kereskedők érdekvédelmére paritás alapján felállított vámtanácsot és megreformált konzulátusi intézményt (magyarul értő és tudó tisztviselők) tartottak szükségesnek. Brassó, 2. (1886) 11:41. (jan. 26.); 46:181. (ápr. 19.); MOL, K 26.1886-478. (1395/1886.) 23 Brassó, 2 (1886) 56:222. (máj. 15.); 58:229. (máj. 21.) 24 Brassó, 2. (1886) 56:222. (máj. 15.). A kereskedelmi tárca a vámtételekről június 1-jén intézkedett: a főzelék, gyümölcs, zöldség, növények behozatala tilos lett; a szarvasmarha behozatala úgyszintén, a sertés, juh, bárány, kecske kivitele pedig nagy akadályokba ütközött. 150
