Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása a hagyományos iparágak hanyatlása, a kisiparosok eladósodása, tovább nőtt a romániai munkavállalók és kivándorlók száma. Az iparosokat román ügynökök csábították át, a román kormány pedig állami kedvezményekkel támogatta az áttelepülőket.2:1 A válságon a kormányzat, a közigazgatás és a gazdasági, társadalmi szervezetek próbáltak enyhíteni. Legtöbbet az állami megrendelések segítettek, 1886 júniusától miniszterelnöki, kereskedelemügyi, majd belügyminiszteri leiratok hívták fel az állami intézmények, vállalatok figyelmét, hogy szükségleteiket (papír, posztó, lábbeli, bőr, szíj) határmenti iparosoktól szerezzék be.25 26 27 A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium az EMKE-vel együttműködve állami megrendeléseket bonyolított le és piacszerzés céljából iparkiállításokat rendezett; 1887 tavaszától a népfelkelési munkák,2/ majd a tarifakedvezmények és az adóelengedések, az új felvevőpiacok keresése (Bukovinában, Bulgáriában és a Monarchián belül) zajlott. A közszállítások28 és az iparvédmozgalom elsősorban a posztóipar válságán tudott segíteni; a lábbeli-, a kalapos-, a fa-, a bőripar, valamint a székely háziiparosok továbbra is csak tengődtek. A vámháború 1891-ben ért véget, amikor Románia megszüntette különbözeti vámjait a Monarchiával szemben és július 11-től új, egységes vámtarifákat vezetett be. A két ország közötti kereskedelmi és vámszerződés 1893. december 21-én jött létre, amely a legnagyobb kedvezmény elvét mondta ki, az állategészségügy terén viszont Magyarország gyakorlatilag szabad kezet kapott. A szerződés jóvoltából a Monarchia kivitele nőtt, de csak az osztrák gyáriparnak és néhány minőségi terméket előállító dél-erdélyi szász textilipari középüzemnek sikerült visszanyernie korábbi romániai pozícióit. A nagy hagyományokkal rendelkező, ugyanakkor már eleve válságban levő erdélyi ipar a vámháború következtében már soha nem tudta visszanyerni korábbi pozícióját és romániai piacát.29 A minisztériumnak a válságos gazdasági helyzetben szüksége volt olyan bizalmi közegekre és személyekre, akik a határszéli iparfejlesztés ügyét felkarolták. Szterényi a kibontakozó iparvéd-politika egyik éllovasaként és a gazdasági helyzet alapos ismerőjeként Brassóban hatékony munkaszervezéssel, fáradhatatlan szorgalommal és precizitással sokat tett a határszéli ipar és kereskedelem 25 A vámháború összefoglalását ld. Erdély története, III. 1520-1522., Miskolczy, 1987. 26 Brassó, 2. (1886) 65:257. (jún. 8.); 70:278. (jún. 22.) 27 Az 1886 novemberében elfogadott törvény szerint a honvédség mellett, annak kiegészítésére (tartalékosok) létrehozták és felszerelték a népfölkelést. Első lépésként 92 népfölkelési járásban összeírták az érintetteket, a ruházat és fegyverzet beszerzésére 1887 elején írták ki a pályázatokat, amelyre március 20-ig kellett jelentkezni. Összesen 50 000 termék megrendeléséről volt szó. A minisztérium végül megszabta az árakat, így csak a varrás műveletét adták ki, a szabást és anyag-előkészítést a fővállalkozó végezte. 28 A közszállítás az ipartámogatás egyik formája volt, lényege, hogy a miniszter versenytárgyalások kiírása nélkül adta ki a szállításokat, és elsőbbséget adott a magyar iparnak. 1891-ben minden hatóságot arra köteleztek, hogy szükségleteiket nyilvános pályázatok kiírásával a hazai ipar, illetve kisipar termékeiből fedezzék. EMKE, 356-357. w Láng, 1902. 351., 363. 151