Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). Történeti apológia az erdélyi Habsburg-uralom kezdetéből

Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697).

hanem a bennük (a belső ellenségben) való bizalmát, továbbá azok hűségét bizonygassa és dicsérje.163 Maga is így tett, nemcsak a Valentin Franckéknak augusztus 10-én, hanem az Isak Zabaniusnak augusztus 23-án írt leveleiben is, amelyekben a királybíró és a polgármester kipróbált hűsége mellett a szebeni lelkész érdemeinek is hangot adott.164 Rabu tin augusztus 24-én már arról tájékoztatta az Udvari Haditanácsot, hogy a szebeni városi vezetés által továbbküldött pátens mellett azóta Naláczy István guberniumi tanácsos is továbbküldött neki egy pátens másolatot,165 amely azt mutatja, hogy nem sokkal később az erdélyi Gubernium is tudomást szerzett a törökök támadási kísérletéről.

A harmadik indíték, amely a Fides Saxonum előszavából is kirajzolódik, a szász nemzeten belüli politikai egység hiánya ebben az átmeneti időszakban, amikor a pillanatnyi hatalmi helyzet korántsem tűnik állandónak. Gunesch megfogalmazása szerint tisztában van a ténnyel, hogy a szász nemzeten belül más politikai állásfoglalások is léteznek, de ezért nem szabad az egész szász nemzetet gyanúsítani. Ezek a különbségek a mindenkori katonai helyzettel is magyarázhatók: „daß aber bißweilen ein Orth, Stadt oder Marek, von der feunde menge über mannet, sich neigen, und dem feindt mit unterthänigkeit entgegen gehen muß, ist nicht der gantzen Nation zu zuschreiben".166 A szebeni kötődésű szerző itt többek között Brassó városára utalhat. A szász főváros és Brassó között már a 15. századtól jelentős gazdasági konkurenciaharc állt fenn. Míg a kora újkor kezdetén Brassó Erdély legfontosabb és legnépesebb kereskedővárosa lett és a keleti kereskedelembe kapcsolódott be, a Szász Universitas központjaként szolgáló, politikai képviseletben felülreprezentált Szeben nyugat felé volt érdekelt.167

Gunesch a Continuatio Historiae Betlenianae c. műben kitér az 1688-as brassói felkelésre és az 1689-es tűzvészre is. Elbeszélésében, amelybe barátjának, Paul Trausch brassói prédikátornak két levelét is beépíti,168 elítélően nyilatkozik a felkelésről. Gunesch szerint az már 1687-ben kiolvasható volt, hogy Brassó nem akarja követni Szeben példáját: „Coronenses autem, alioquin turgida et altum sapientes, Cibiniensibus insultabant, quod incaute Germanos admisissent, se autem talium quid nunquam facturos iactitabant."169 A szerző — még Trausch

163 Rabutin levele gróf Leiningen generálisnak (Ordre an Herrn Gral Grafen Leiningen). 1697. aug. 21., Kápolnás melletti tábor. ÖStA KA, Alte Feldakten, 1697 Türkenkrieg VIII-X. Kt. 207. 1697-8- 30a.

lw Vö. Jean Louis Rabutin de Bussy Isak Zabaniusnak, 1697. aug. 23., Lippai tábor (egykorú másolat). Uo.

165 Rabutin levele az Udvari Haditanácsnak, 1697. aug. 24., Lippa melletti tábor. ÖStA KA, Alte Feldakten, 1697 Türkenkrieg VIII-X. Kt. 207.1697-8-30.

166 Fides Saxonum, 227. „azt, hogy olykor egy helység, város vagy mezőváros az ellenség által legyőzve meghajol és az ellenségnek kénytelen alávetni magát, még nem kell az egész natio számlájára írni."

167 Daugsch, 1990.190-191.

168 Quellen, 1915. XXV.; 296-300.

1W Quellen, 1915. 296. „a brassóiak [...] kigúnyolták a szebenieket, amiért meggondolatlanul bebocsá- tották a németeket, és azzal hetvenkedtek, hogy ők soha nem fognak így cselekedni."

113