Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). Történeti apológia az erdélyi Habsburg-uralom kezdetéből
Közlemények 7. A mű megszületésének lehetséges indítékai Mindezek ismeretében megalapozottnak tűnik az a feltevés, amely szerint Andreas Gunesch apológiája konkrétan összefüggött 1697 nyarának eseményeivel. A mű megszületése mögött több tényező is állhatott: a szász lakosság és a helyőrség közötti ellentét; a Szebenbe érkező török levél miatt a város vezetésére terelődött gyanú; a Szász Universitason belüli szakadás veszélye; Isak Zabanius lelkész befolyása a szebeni lakosságra; Johannes Zabanius hivatali pozíciójának kérdése. Az egyik lehetséges indíték, amelyet maga a szerző is említ előszavában, a császári katonaság gyanúja és bizalmatlansága az erdélyi szász lakossággal szemben. Az 1697. nyári mozgósításokkal, hadi előkészületekkel, s különösen a magyarországi felkelés hírére még jobban nőhetett az amúgy is fennálló feszültség a katonaság és a lakosság között. Az erdélyi császári haderő főhadiszállásaként is szolgáló szász fővárosban mindez nyilván hatványozottan érezhető volt. Erre utal a Fides Saxonum előszavában Andreas Gunesch és ezt érezteti a Continuatio Historiae Betlenianae 1697-ről szóló részének szerzője is. A tény, hogy a szász nemzet néhány évvel korábban még Thököly mellé állt, 1697 katonai viszonyai között megerősíthette az ellenük táplált gyanút. Arra, hogy a szerző fejében késmárki Thököly Imre járhatott, utal az is, hogy müve végén Bocskai Istvánt — a korban egyébként nem meglepő képzettársítás eredményeként — „H. Bothskai de Käflmarck"-nak nevezi.161 Az erdélyi, különösen a szebeni szászok mindenkori hűségének bizonygatá- sa fontos lehetett a szász politikai vezetésnek is, s nem tartjuk kizártnak, hogy a munka az ekkor már súlyos beteg királybíró, Valentin Franck von Franckenstein vagy Johannes Zabanius polgármester megbízásából készült. Ugyan a gyanús levelet, amely valószínűleg a törökök által kibocsátott, magyar nyelvű mellékletekkel (amelyek akár Thököly tői is származhattak)162 ellátott pátenst tartalmazta, felbontatlanul továbbküldték Rabutinnek, tartalmáról nem kaptak tájékoztatást. A tény, hogy a királybírónak kézbesítették, rá terelhette a gyanút. Rabutin válaszlevelében méltatta ugyan Franckék hűségét, az általa elrendelt előkészületek és helyettesének adott utasításai azonban gyanakvását mutatták. 1697. augusztus 21-én Leiningen grófnak írt levelében Rabutin ugyanis óvatosságra intette a generálist nemcsak a külső, hanem a belső ellenség miatt is. Tanácsolta, hogy Feiningen tartson mindent gyanúsnak, de gyanúját semmiképp se mutassa ki, 161 Fides Saxonum, 309. — Arról, hogy Thököly Imre és Bocskai István között párhuzamot láttak a kortársak, egy 1696-ban készült latin nyelvű tervezet is tanúskodik; Vö. Kiss-Nagy, 2009. 92. 162 1693 nyarán, a tervezett erdélyi török támadást előkészítendő, Thököly Imre felkelésre szólító pátensekkel látta el az emigrációnak a török fővezér elé járuló erdélyi küldöttségét. Angyal, 1889. 245.1696 augusztusában a Gubernium pátensben intette a császár iránti hűségre az ország lakosságát, arra figyelmeztetve, hogy az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan most is várható, hogy Thököly pátenssel próbálja meg maga mellé állítani őket. A Gubernium pátense, 1696. aug. 16., Torda. DJAN Sibiu Col. med. U VI. Nr.2005. 112
