Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). Történeti apológia az erdélyi Habsburg-uralom kezdetéből

Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697).

Coronata c. munkájára azonban nem hivatkozik.154 Bordán krónikája az 1601-1602. évi erdélyi eseményeket taglalja, főszereplője Antonius Schirmer szebeni polgár, akit városa először Giorgio Bastához, majd Rudolf császárhoz küldött követként. Arra, hogy Andreas Gunesch ismerte a Virtus Coronata-t, Kemény József hívta fel a figyelmet, aki 1835-ben Bécsben jutott hozzá Gunesch egy másik kéziratához, amely — Bordán címének egy részét kiemelve — az Expeditio Schirmeriana (1699) címet viseli. Ismertetése szerint a Christian Haas nagyszebeni tanácsosnak és Pau 1 Schirmer patríciusnak, a százak tanácsa tagjának ajánlott mű majdnem szó szerinti másolata Bordán krónikájának, új címmel ellátva. Az Expeditio Schirmeriana, figyelembe véve a fennmaradt kéziratok számát155, a Fides Saxonumhoz hasonló népszerűségnek örvendhetett.

A három mű összehasonlítása során valóban a Virtus Coronata c. krónika bizonyult kiindulópontnak. Gunesch nemcsak a címet változtatta meg, hanem le is rövidítette Bordán művét az 1602. évre és megjegyzésekkel látta el, amelyek többek között Antonius Schirmer jelentőségét hangsúlyozzák. Bizonyára nem véletlen tehát, hogy Paul Schirmer kéziratos kötetében156 a Fides Saxonum mellett e mű is helyet kapott.157 Gunesch nemcsak az Expeditio Schirmeriana, hanem a két évvel korábbi Fides Saxonum megírásakor is a Virtus Coronatava támaszkodott: több oldalt szó szerint idéz belőle, de csak az 1602 januárja és áprilisa közötti eseményeket,158 Schirmer követségének említése nélkül. Gunesch tehát két művéhez is felhasználta Bordán krónikáját.

Nagyszebeni városi iratok felhasználására utal az 1601 augusztusa és 1602 januárja közötti, Nagyszebenért folyó küzdelmek részletes elbeszélése, amelyhez felhasználta a városnak Csáky Istvánnal, Báthory Zsigmonddal, Giorgio Bastával és a törökökkel folytatott levelezését. így ez a rész bír a legnagyobb történelmi forrásértékkel, amelyhez Gunesch több mint 20 levelet dolgozott fel.159 Néhány dokumentumot teljes egészében vagy részleteiben szó szerint is idéz, mint pl. Basta 1601. augusztus 17-én a szebeniekhez intézett manifesztumát vagy Báthori Zsigmond levélváltását a várossal.160 Az, hogy a szerző rendelkezésére állt Szeben város levelezése, arra a feltételezésre vezet bennünket, hogy megbízásból dolgozott, különben nem férhetett volna hozzá a város irataihoz.

154 Bordán, 1839.

155 Ld. fent. Egy további példányt az Országos Széchényi Könyvtár őriz: OSZKK Quart. Germ. 501.

156 Ld. 61. jegyzet.

157 Paul Schirmer könyvtárának egy másik darabját az OSZK Régi Nyomtatványok Tára őrzi: A Rosetnni Franckianum c. verseskötet Paul Schirmer possessor bejegyzését tartalmazza. RMK III. 3725/1.

158 Fides Saxonum, 282-294. A már említett segesvári ostromot megelőző, 1601. novemberi-decemberi események ismetetésének forrásául is a Virtus Coronata szolgálhatott: 271-272.

159 Fides Saxonum, 255-281.; 295-307.

160 A DJAN Sibiu, Col. Bruk. EE 1-4, Nr. 48. jelzetű kézirat végén tollal írt jegyzet felsorolja a szó szerint idézett iratokat: 1. Bastae Manifestum Nationi Saxonicae Cibinium missum, d. 17. Aug. 1601.; 2. Sigismundi Bathori Litterae ad Cibinienses, 1602.; 3. Cibiniensium Responsoriae ad praecedentes. — A szöveg szerint Zsigmond szebenieknek írt levelének kelte 1601. december 28.

111