Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Közlemények Bér- és Munkaügyi Hivatal egy dátum, és aláírás nélküli tájékoztató jelentésében. A változtatás hatására azonban már „az 1989. évi prémiumelőlegek fizetésekor olyan esetek is megismerhetővé váltak, amelyek a társadalmi közvéleményt, a vállalati kollektívát és a vezetők nagy részét is irritálták". Ezért jelentette meg az év utolsó harmadában az ÁBMH és a gazdasági vezetők érdekvédelmi szervezete azt a közös ajánlást, amely a prémium elfogadható irányértékét az alapbér kétszeresében jelölte meg. Mindez azonban kevésnek bizonyult azoknak a konfliktusoknak a megelőzéséhez, amelyeknek a romló gazdasági feltételek és az ehhez rugalmatlanul alkalmazkodó vállalaton belüli elosztási viszonyok voltak a kiváltói. „A kormány nem nézheti tétlenül ezt a folyamatot, nem várhatja meg, amíg a kollektívák és az igazgatók között jelenleg szórványos konfliktusok a gazdasági kilábalás és a politikai konszenzus esélyeit veszélyeztető tényezővé növekednek. Indokoltnak tartja, hogy a munkáltatók a szolidáris bérpolitika elveit az igazgatói keresetek meghatározásakor se tévesszék szem elől." Ezért a kormány az állami tulajdonú vállalatoknál „időlegesen korlátozni kívánja a munkáltatók mozgásterét az igazgatói kereset, s ezen keresztül a prémium mértékét illetően. Javasolja, hogy 1990-ben az igazgatói kereset prémiummal együtt számított felső határa bruttó értékben havi 100 ezer, éves szinten 1,200 ezer Ft legyen. Ennek nettó értéke 588 ezer Ft/év, havi kb. 50 000 Ft. A kormány bízik abban, hogy ezt az átmenetileg szükséges korlátozást az állami vállalatok igazgatói megértéssel fogadják.74 A közvéleményt irritáló, kiugróan magas vezetői keresetek és jövedelmek igen szűk körre korlátozódtak. „Mintegy 120-ra tehető azon első számú vezetők köre, akiknek az éves bruttó keresete meghaladta a kétmillió forintot. A kétmillió forint nettója pedig — az 1988-as adótáblával számolva — 725 ezer forintnak felelt meg, ami hozzávetőleg 60 000 Ft/hó nettó keresetet" jelentett. A gyorsjelentés leszögezte, hogy a „közvéleménnyel eddig nem sikerült elfogadtatni (esetleg még megértetni sem), hogy a bruttó keresetek csupán a bruttósítás következtében is — tehát a nettó arányok megtartásával — jelentősen differenciálódtak".75 Nagy Lajos, a Hazafias Népfront Mezőtúri Városi Bizottságának elnöke 1989. február 24-én panaszos levelet írt Németh Miklósnak, a kormány elnökének. Levelében kifejtette, hogy „indokolatlannak tartja a közvélemény annak a rendeletnek a megszüntetését pár évvel ezelőtt, amelyik megszabta, hogy a vezetők prémiuma nem haladhatja meg az alapkereset 50%-át". Majd így folytatta: „Rendkívül irritáló, hogy hallani milliós prémiumokról, de két-háromszázezres adat szinte mindennapos, ugyanakkor ugyanannál a vállalatnál dolgozó fizikaiaknak csak száz forintok jutnak. Még akkor is óriási összegek ezek, ha ennek felét elviszi a SZJA." A városi bizottság elnöke kérte, hogy a „korlátozó tényezőt, a felső határt" ismét jogszabállyal rendezzék. Levelének második felében megállapította, hogy „takarékosabban kellene bánni az állami költségvetés pénzével" 74 MOL XIX-C-6-IX/19-1990. 75 MÓL XIX-C-6-szám nélkü 1-1990. 40
