Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években

Kocsis Piroska: Marginalizálódás ős a szociálpolitika válaszai az 1980-as évek végén

a különböző tanfolyamok, értekezletek, eligazítások szervezésénél is, mivel a „tanfolyamok jó része is öncélú, üdülésjellegű, a szállodák forgalmát gyarapítja, és esetleg még a szeszfogyasztást is növeli. Nincs követelmény, színvonal." Levelének végén Németh Miklós segítségét kérte a probléma megoldásában.

Tóth Gábor megbízott osztályvezető 1988. március 28-án beszámolót készített Rottler Ferencnének, a Minisztertanács Hivatala mellett működő Bejelentések és Panaszok Irodája vezetőjének arról, hogy egyre több olyan megkeresést kapnak, amelyekben kifogásolják a vezetői prémiumok nagyságát. Az osztályvezető elismerte, hogy „esetenként előfordul, hogy a prémium nincs kellően teljesítménynyel alátámasztva, s a magas prémium esetleg véletlenszerű tényezők hatására keletkezett". Beszámolt arról, hogy több helyütt konkrétan megvizsgálták a millió forintos nagyságrendű bruttó prémiumok mértékét. Általában azt állapították meg, hogy „azok a jogszabályi előírások betartása mellett keletkeztek". Véleménye szerint a megoldás nem abban keresendő, hogy adminisztratív eszközökkel korlátozzák a prémiumok kifizetését, hiszen 1989-ben a vezető dolgozók premizálási rendszerének szabályozásában alapvető változások történtek. E változások szerint a vezető dolgozók prémium feladatának és mértékének a megállapítása munkáltatói jog-, illetve felelősségi körbe került. Ezzel megszűnt a központi szabályozás, az adózott jövedelemből fizethető prémium feltételei és mértéke pedig a helyi döntésektől függött, melynél messzemenően figyelembe kellett venni a helyi sajátosságokat. Ennek érdekében a munkáltatóknak (pl. a vállalati tanácsoknak) kellett viselni a felelősséget abban a tekintetben, hogy „a megállapított vezetői prémium összhangban van-e a vállalati teljesítménnyel, valamint a vállalati kollektíva értékítéletével".76

Életszínvonal csökkenés, romló életkörülmények

A családok életében bekövetkezett jövedelemcsökkenés, a romló életkörülmények az országgyűlési képviselőket is arra késztették, hogy tájékozódjanak és meghallgassák választókerületük tagságát. Dr. Kőrös Gáspár77 országgyűlési képviselő 1989 januárjában levélben fordult Stadinger Istvánhoz,78 az Országgyűlés elnökéhez, melyben javasolta, hogy az Országgyűlés 1989-ben tárgyalja meg „komplex módon az ország lakosságának életszínvonal- és életkörülményeinek helyzetét és jövőbeni alakulását". A képviselő levelében utalt arra, hogy már az Országgyűlés 1988. novemberi ülésszakán „A stabilizációs program első évében várható gazdasági fejlődésről és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról"

70 MOL XIX-C-6-I/5-1145-1989.

77 Bács-Kiskun megye 4. számú országgyűlési választókerületének képviselője.

78 Stadinger István (1927-), 1988. június 29. és 1989. március 10. között az Országgyűlés elnöke volt. 1989. február végén mondott le pozíciójáról. Döntését azzal indokolta, hogy az Országgyűlés munkája felgyorsult, annak megszervezéséhez fiatalabb képviselőre van szükség. 1990-ben végleg visszavonult a politikától.

41