Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). Történeti apológia az erdélyi Habsburg-uralom kezdetéből

Közlemények

felülmúlta a Diplomában maximált összeget. Az Erdélyi Fejedelemség vagy a Magyar Királyság elleni háború esetére megszabott 400 000 rajnai forint helyett az 1690-1696 közötti időszakban a Flabsburg igazgatás évente kb. 1-1,25 millió rajnai forintot vetett ki Erdélyre.7 Ez a hatalmas adó leginkább az erdélyi szászokat terhelte meg, akiknek a Habsburg-uralom kezdetén annak közel 60 százalékát kellett előteremteniük. A következmény az adók előli elvándorlásuk és óriási eladósodásuk volt, amely 1711-ben a kamatokkal együtt több mint 1,5 millió magyar forintot tett ki.8

A Habsburg-uralom 17. század végi centralizációs törekvései és a mérhetetlen adóterhek mellett a szász városokban állomásozó császári katonák és a felekezeti különbségek is növelték a feszültséget. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy az evangélikus Thököly Imre 1690. évi erdélyi hatalomátvételét több szász város (Brassó, Segesvár, Szászsebes, Kőhalom) pozitívan fogadta.9 Brassó számára Thököly betörése és az attól 25 km-re fekvő Zernyestnél aratott győzelme különleges jelentőséggel bírt, és kis híján újabb, a császári helyőrség elleni felkelést eredményezett.10 Miután a rendek Thökölyt 1690. szeptember 15-én erdélyi fejedelemmé választották, Lukas Hermann medgyesi lelkész és dékán, későbbi püspök iktatta be őt.11 Thököly Erdélyből való távozása után, október végétől Havasalföldre húzódott vissza, majd emigráns seregével Belgrád és Orsóvá közötti török várakban állomásozott. Az erdélyi emigrációban mindhárom rendi nemzet képviseltette magát; Pozsarevác közelében pedig egy erdélyi szász különítmény tartózkodásáról is tudunk.12

A török- és Thököly-pártiság vádja, mint látni fogjuk, alapvető motiváció volt a Fides Saxonum szerzője számára. A mű keletkezésének éve azonban arra a fel- tételezésre vezetett, hogy Gunesch írása szoros összefüggésben áll az 1697. év nyarán történt hadi eseményekkel is. Mindezt több tényező, továbbá újonnan előkerült források is alátámasztják.

1.2. Nagyszeben és az 1697. évi hadi események

1697 nyarán rendkívül gyorsan változott az európai diplomáciai és hadi helyzet. A Habsburg-párti Sobieski János lengyel király (1674-1696) 1696 júniusában bekövetkezett halála óta az európai politika egyik központi kérdésévé a megüresedett lengyel trón betöltésének ügye vált. A kilenc királyjelölt közötti választási küzdelem hamarosan Franciaország és a Habsburg Birodalom jelöltjeinek rivalizálására egyszerűsödött le. A választás eredménye jelentősen befolyásolhatta az

7 Trócsányi, 1988. 272-273.

8 Trócsányi, 1988. 357; Gündisch, 1998.112.

9 Vö. Des Grafen Tököli Einfall, 1840. 250.; Duldner, 1901. 240.

10 Philippi, 1984. 328-330.

11 Des Grafen Tököli Einfall, 1840. 255.; Duldner, 1901. 241.

12 Seres, 2006.102; Angyal, 1889. 222.

80