Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). Történeti apológia az erdélyi Habsburg-uralom kezdetéből

Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). oszmánok elleni háború további kimenetelét. A Habsburg Birodalom számára olyan személy volt kívánatos a lengyel trónon, aki biztosítja, hogy Lengyelország a Szent Liga (1684) tagja marad, és aktívan részt vesz az oszmánok elleni há­borúban, ezzel tehermentesítve a birodalom keleti haderőit. Franciaország ezzel ellentétben olyan királyjelölt megválasztásában volt érdekelt, aki a Szent Ligával szakítva hajlandó lenne különbékét kötni a Portával, majd Franciaországgal szö­vetségre lépve a Habsburg-házat örökös tartományai fenyegetésével tartaná nyomás alatt. A francia diplomácia ideiglenes sikerét jelentette, hogy 1697 júniu­sában Sobieski János fia, Jakub ellenében a Bourbon házból származó Francois Louis Conti herceget, a franciák jelöltjét választották lengyel királlyá.13 A lengyel választási küzdelmekkel párhuzamosan, 1697 májusa óta Rys- wickben béketárgyalások folytak, amelyek a Franciaország és a Habsburg- angol-holland koalíció közötti, 9 éve húzódó háború befejezését célozták meg. XIV. Lajos (1643-1715) a béketárgyalások eredményessége, Strassburg birtoklása érdekében hátulról érkező támadás veszélyével kívánta nyomás alatt tartani a Habsburg-házat. Ennek érdekében újabb Magyarország elleni török hadjáratra bírta II. Musztafa szultánt (1695-1703), aki június 17-én meg is indult hadával Drinápolyból Belgrád felé. A 100 000 fős török sereg közeledtére a császári hadve­zetés délre vonta haderejének nagy részét, s Magyarország északkeleti részében csak a fontosabb várak helyőrségeit hagyta hátra. A francia politika Conti herceg királlyá választását összekapcsolta a Porta támadásával és Thököly Imre támo­gatásának szándékával. Mindez összecsengett a török emigrációban élő Thököly terveivel is, aki 1691 óta felső-magyarországi Habsburg-ellenes felkelés kirob­bantását tervezte, amelynek célja török segítséggel egy — szükségszerűen török védnökség alatt álló — nemzeti királyság visszaállítása lett volna. XIV. Lajos Thököly számára — Conti herceg megválasztása esetén — jelentős lengyel kato­nai támogatást ígért.14 Közben egy Magyarország északkeleti vármegyéiben több éve folyó földalat­ti szervezkedés tört felszínre 1697. június 30-án Sárospatakon. A császári uralom és annak képviselői ellen irányuló hegyaljai felkelés vezetője, Tokaji Ferenc egy­kor Thököly-katona volt. Velencei követjelentések szerint a szervezők hadi sike­reikről, a sárospataki és a tokaji vár elfoglalásáról, valamint Conti herceg királlyá választásáról azonnal értesítették a Portát és azon keresztül Thököly Imrét, akitől katonai segítséget vártak.15 Néhány nappal később azonban kedvezően alakult a bécsi udvar helyzete, mivel június 27-én Lengyelországban váratlan fordulattal Conti herceg ellenében a Bécs által is támogatott I. Frigyes Ágostot (lengyel királyként II. (Erős) Ágost, 1697-1706,1710-1733) választották királlyá. A szász választófejedelem így lemon­dott a császári erők fővezéri posztjáról, s helyébe a kimagasló tehetségű Savoyai 13 Milewski, 2008. 22-27., 79.; Gebei, 2003. 776-778.; Benczédi, 1953. 45. 14 Benczédi, 1953.17-19., 44-46. 15 Benczédi, 1953. 38., 53. 81

Next

/
Thumbnails
Contents