Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Közlemények A munkanélküli-segéllyel kapcsolatos operatív és adminisztratív munkát döntően a megyeszékhelyeken működő munkaügyi szolgáltató irodák és egyéb közvetítő helyek végezték. A feladatokat 300 fő teljes munkaidőben, és további 25 fő osztott munkaidőben látta el. Sok helyen bővítették a létszámot, de „ez a megyei tanácsok szemléletétől és a pénzügyi helyzettől függően meglehetősen esetleges volt". A megyék többségében hiányzott a jól képzett, a „részletekben és az összefüggésekben is gondolkodni, cselekedni képes szakembergárda", amit felerősített az információáramlás megoldatlansága. Az irodák technikai felszereltsége és módszertani apparátusa kezdetleges volt, a személyi feltételek elégtelenek voltak, a közvetítő hálózat sem volt alkalmas arra, hogy az ügyfeleknek differenciált, személyre szóló szolgáltatásokat nyújtson, így a foglalkoztatási és a szociális intézményrendszer összekapcsolódása is meglehetősen esetleges maradt. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal 1989-ben több alkalommal prognosztizálta a várható munkanélküliek számát. „Ma úgy látjuk, hogy az átképzendő munkanélküli pályakezdők száma 4-6 ezer fő lesz. Egy-két ezer főre tehető azon pályakezdők száma, akik ennek ellenére nem tudnak elhelyezkedni, a munka- nélküliek száma 1990 végén kb. 20 ezer fő lesz és a válságkörzetekben (Ózd, Pécs) különlegesen kezelendők száma pedig kb. 4000 fő. Az újrakezdési vállalkozói kölcsönt kb. 10 000 fő fogja igénybe venni."50 Ha figyelembe vesszük, hogy az 1990. évi népszámlálás 126 ezer munkanélkülit talált az országban, ami 2,7%-os munkanélküliségi rátát jelent, akkor a tényszámok teljesen ellentmondtak az ÁBMH prognózisának. Az Országos Munkaerőpiaci Központ negyedévente tájékoztatást küldött Halmos Csabának, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének az országos munkaerő-piaci helyzetről és a munkanélküli-segélyről. A tájékoztató szerint 1989 IV. negyedévében 70 000 munkát kereső — akik közül 42 000 munkaviszony nélküli volt — 122 000 esetben kereste fel a munkaerő-közvetítő irodákat. Ez a forgalom az 1988. évihez viszonyítva háromszoros növekedést mutatott. 1989 IV. negyedévében 46 609 betöltendő állást jelentettek a munkáltatók, 13 627 állással (23%-kal) kevesebbet, mint egy negyedévvel korábban. Ugyanezen időszak alatt a 42 000 munkaviszony nélküli állást keresőből 28 484 fő regisztráltatta magát, 6344 fővel (29%) több az előző negyedévinél, ami kétszerese az egy évvel korábban regisztráltaknak. A regisztrált munkanélküliek 49%-a az év utolsó napján már nem volt a nyilvántartottak között, de ez nem jelentette azt, hogy mindany- nyian elhelyezkedtek, csak azt, hogy valamilyen oknál fogva nem jelentkeztek többé az irodáknál. A jelentés szerint 1989-ben több mint 192 millió forintot fordítottak a Foglalkoztatási Alapból a munkanélküli-segélyekre. Ebből az összegből összesen 12 064 főt részesítettek segélyben. Az év utolsó napján, 1989. december 31-én 7874 segélyezettet tartottak nyilván. Rajtuk kívül 4190 fő vette igénybe még az év során ezt a támogatást, de ők időközben kiléptek a segélyezettek köréből, 50 MÓL XIX-C-6-a-I/5-1990. 32
