Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Körmendi Tamás: A Hontpázmány nemzetség címerváltozatai a középkorban

Közlemények

Ellerbachhal együtt töltötte be az erdélyi vajda méltóságát.44 Harmadik faragott emlékünk az 1467-ben meghalt Szentgyörgyi (III.) György ausztriai stílushatást mutató pozsonyszentgyörgyi tumbafedele.45 A címert itt a kőlap jobb alsó sarkába vésték: jobbra dőlő tárcsapajzsban hatágú csillag lebeg, a pajzson jobbra néző, sisaktakarós csőrsisak ül, ennek sisakdísze pedig a pávatollforgóval, kereszttel és infulával díszített császári koronába foglalt hatágú csillag. Végül kék mezőben arannyal és vörössel ábrázolt, hatágú csillagot festettek a kassai Szent Erzsébet templom szentségházának 1469-1473 között készült, délre néző vasajtajának egyik címerpajzsára is: ezt a kutatás szintén a Szentgyörgyi család, azon belül a fentebb már többször említett (III.) János és Zsigmond erdélyi vajdák címereként azonosítja.46

2.2. A család címerhasználatának története

Forrásainkból egyértelműen kiderül, hogy a család címerének legfontosabb eleme, a címerábra igen korán kialakult. Már 1231-ben — tehát a legkorábbi magyar- országi nemzetségi címerek megjelenésének időszakában — csillagot ábrázoló pecsétet használt a Hontpázmány nemzetség szentgyörgyi ágát megalapító (I.) Tamás fia, (I.) Sebes (Kát. 7.1.1. sz.). Ezen a korai lenyomaton a címermotívumot még nem veszi körül pajzs alakú kontúr, Hontpázmány nembeli (II.) Tamás 1278-ból fennmaradt pecsétjén azonban már pajzsba foglaltan látható (Kát.

7.2.1. sz.). A Szentgyörgyiek generációkon át erősen ragaszkodtak ehhez a címerképhez: legkorábban csak 1505-ből van adatunk arra, hogy a család lehagyta a pajzsáról a csillagot.47

Az, hogy a 13. századi lenyomatokon a Szentgyörgyiek címerében az égitestnek még nyolc, illetve hét ága látható, s csak a 14. század elejétől vésték, illetve festették következetesen hat ággal, a korabeli heraldikai gyakorlat figyelembevételével nem jelent lényegi különbséget. A 12-13. században ugyanis az egyes címerképek ábrázolásmódja még Nyugat-Európában sem követett olyan merev szabályokat, mint a 14-15. századtól kezdődően.48 Valószínűleg szintén esztétikai okai lehettek annak, hogy a csillagot a családhoz köthető festett címereken a 14. század végétől rendre arannyal és vörössel harántosztott formában jelenítették meg. Címertörésnek ezt a változtatást azonban két ok miatt sem tekinthetjük. Egyfelől azért, mert a harántosztott csillag mind az idősebb szentgyörgyi, mind az idősebb bazini alág címerében felbukkant: az előbbire Gehe herold, az arlber- gi Szent Kristóf testvérület, illetve Grünenberg címerkönyve, az utóbbira pedig az 1459-i armálisok szolgáltatnak példát. A harántosztott csillag tehát nem volt

44 Entz, 1976. 24-25.; MM 1300-1470.1.127.

45 MNTIV. 630-631. (rajza: 630.); MM 1300-1470.1.128., 587. (fényképe: II. 541. [1691. sz.])

46 Csoma, 1889. 21. (rajza: 8. sz.); Csoma, 1913. 43. (rajza: 8. sz.); Marosi, 1969. 34.

47 DL 21827.

48 Pastoureau, 1976. 31-32.

14