Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Körmendi Tamás: A Hontpázmány nemzetség címerváltozatai a középkorban

Körmendi Tamás: A Hontpázmány nemzetség címerváltozatai a középkorban

munkát jelentett volna, másrészt vélhetően nem annyira új pecséttípusok kerültek volna elő, mint inkább a már lajstromozott típusok újabb példányai, ez pedig inkább csak mennyiségileg növelte volna az anyagot.

írásomban az ágak nevét — a történettudományban elterjedt gyakorlatnak megfelelően — csak akkor szedtem nagybetűvel, ha az tulajdonnévből vagy ragadványnévből ered (pl. Forgács-ág), a helynévi eredetűeket nem. Az egyes ágakból kialakuló családok nevére ez természetesen nem vonatkozik, az minden esetben nagybetűvel kezdődik (tehát szentgyörgyi ágat írok, de Szentgyörgyi családot). Az egyazon ághoz tartozó, azonos keresztnevű személyeket a keresztnév előtt zárójelbe tett római számmal — pl. Jánoki (III.) Demeter — különböztetem meg egymástól; e sorszámok arra vonatkoznak, hogy az illető hányadikként szerepel az adott név viselőjeként Engel Pál (illetve a Korlátköviek esetében Neumann Tibor) genealógiai táblázatain7 nemzedékenként lefelé, egyazon nemzedéken belül pedig az idősebb személytől az ifjabb felé haladva. A sorszámok kiosztása során az egyértelműbb azonosíthatóság érdekében az ágakon belüli alágakra nem voltam tekintettel: Szentgyörgyi (VI.) Péter tehát az egész Szentgyörgyi és Bazini családon belül a hatodik ismert személy, aki ezt a keresztnevet viselte — és nem csupán a család ifjabb szentgyörgyi ágán szereplők között. A dolgozatomhoz csatolt pecsétkatalógusban szereplő lenyomatokra a sorszámukkal utalok (pl. Kát.

1.1.1. sz.). A címerek leírásában a „jobb" és a „bal" irányjelölést természetesen heraldikai értelemben használom.

1. A Hontpázmány nemzetség címerváltozatni a 13. században

A Képes Krónika kódexének 15r. fólióján, a 41. fejezetet bevezető iniciáléban sárga ruhás páncélos vitéz látható, aki pajzsán és zászlaján vörös mezőben ezüst kutyafejet ábrázoló címert visel. A szóban forgó fejezet a Hontpázmány nemzetség eredetét beszéli el, az 1358 után8 alkotó kódexfestő így nyilván ennek a genusnak a címerét kívánta a miniatúrában megjeleníteni. A Képes Krónika adatát látszólag a családi hagyomány is megerősítette: a Forgách grófok ugyanis a 17-18. században szintén úgy tudták, hogy ősi nemzetségi jelvényük fehér farkast vagy kutyát ábrázolt.9 Nem meglepő tehát, hogy a 1883-ban Majláth Béla, majd 1886-ban megjelent művében Nyáry Albert is a Képes Krónika miniatúrája alapján rekonstruálta a Hontpázmány nemzetség címerét. A vörös mezőben megjelenő ezüst kutyafejet Majláth a hűség szimbólumának vélte (illetve a Hontpázmányok őseinek sváb származásával hozta meglehetősen erőltetett módon kapcsolatba),10 Nyáry viszont névcímernek tekintette, amely a német Hund szóra utalhat.11

7 Engel, 2001. Hontpázmány nem, 1-17. t.; Neumann, 2007. 3. t.

8 Wehli, 1982.125., 131. (27. jegyz.)

9 Majláth, 1883. 76.

10 Majláth, 1883. 77.

11 Nyáry, 1886. 71.

5