Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Katona Csaba: A sajtó szerkezet- és hangnemváltása budapesti hangulatjelentések tükrében. (1988. október-1989. január)

Katona Csaba: A sajtó szerkezet- és hangnemváltása budapesti hangulatjelentések tükrében »168 Óra« november 19. számában elhangzottakkal és annak hangnemével kap­csolatban. Érdeklődéssel várják a TV műsorszerkesztésének változására irányuló elképzeléseket.''14 Mások még ennél is részletesebben, konkrétabban fogalmaztak: „Tovább fo­lyik a párt, a kormány, a szocializmus lejáratása, a hadsereg és a munkásőrség elleni támadások, a szovjet csapatok kivonásának követelése: most már a kol­lektivizálást is támadják, a meglévő korrupciós jelenségek ürügyén általános a támadás a párt ellen: mindez azt jelenti, hogy fokozódik a harc a hatalomért, az ellenség fokozza tevékenységét, agitációja erőteljesebb, mint az MSZMP-é. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a Rádió, különösen a Vasárnapi Újság és a 168 Óra, élen járnak ebben Mester Ákos, Havas Henrik és Király Edit."15 A Hazafias Népfront XII. kerületi pártszervezeténél szintén a Vasárnapi Újság verte ki a biztosítékot (külön érdekesség az „uszít" szó használata, amely évtizedekkel korábbi zsargont idéz fel): „Továbbra is nagy a felháborodás az új­ságírók, a riporterek viselkedése miatt. Kimondottan provokálnak. A Vasárnapi Újság a szocializmus ellen szít. A szólásszabadság címén igen gyakran az ízlés­telenség határáig mennek el, s gyakran túl is lépik ezt a határt. A tévében meg­szólaltatott idős »nővér« Schlachta Margitról dicshimnuszokat zengett, holott az idősek még emlékeznek rá, hogy a felszabadulás után ő volt az, aki vissza kívánta hozni a botbüntetést." 16 Egyes műsorokat tehát sok bírálat ért, de még a Kölyökrádiót (!!!) is kritizálták balról: „Sok helyütt felháborodást keltett a »Kölyökrádió« c. műsor, amely meg­kérdőjelezte az úttörőmozgalom szükségességét, és ezzel szemben a cserkész­mozgalmat támogatta.''17 Volt tehát olyan, aki a létező államrend elleni támadásnak minősítette a kriti­kai hangvételt. Néha egészen megdöbbentő mai szemmel nézve a megfogalmazás módja: a minősítő jelzők gyakori használata, ezen felül az, hogy a riporterektől lé­nyegében cenzori tevékenységet vártak el, ennek híján alkalmatlannak minősít­ve őket. így kapott sajátos értelmezést az alábbi idézet is, ami ugyancsak felvetet­te a riporterek esetében, hogy miért nem kontrollálják riportalanyaikat, de pl. az egyes szavak adott kontextusbeli értelmezése (pl. hatalom) is figyelmet érdemel: „Úgy tűnik, hogy a tömegkommunikáció számos megnyilvánulásában ma már csak az állampolgároknak lehet igaza, a hatalomnak soha. Az utóbbi időkben igen tartalmas és fontos kérdésekről, de igen vitatható szerkesztői felfogásban és 14 Az MSZMP III. Kerületi Bizottságának 1988. december 29-ei jelentése a pártélet eseményeiről, a vezető testületek üléseiről és a lakosság politikai hangulatáról (1988. december hó). BFL XXXV. 1. c. 395. ő. e. 15 Az MSZMP XII. Kerületi Pártbizottságának 1988. december 28-ai jelentése az MSZMP Budapesti Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztálya részére. BFL XXXV. 1. c. 404. ő. e. 111 A Hazafias Népfront XII, kerületi pártszerve 1988. december 20-1989. január 20-i hangulatjelen­tése. BFL XVII. 1301. 17 Az MSZMP Budapesti Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának 1988. november 8-ai je­lentése a pártélet eseményeiről, a vezető szervek üléseiről és a lakosság politikai hangulatáról (1988. október). BFL XXXV. 1. c. 388. ő. e. 289

Next

/
Thumbnails
Contents