Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Közlemények munkanélküli-segély jogosultságának megállapítása, a folyósítási rend kialakítása, átképzések szervezése, pályaorientáció, vállalkozói tanácsadás, közhasznú munkák szervezése, tömeges leépítéseknél kedvezmények nyújtása a korengedményes nyugdíjakhoz, munkahelyteremtő beruházások preferálása, válságmenedzselés, munkaerő-közvetítés. A megye- központok a megyeszékhelyeken működtek és a megyei funkciókon kívül ellátták a megyeszékhely városainak ügyfélforgalmát is. c) Körzeti kirendeltségek Alapvető feladatuk az ügyfélkiszolgálás és meghatározott alapszolgáltatások nyújtása volt. A települések munkaerő-piaci körzetesítésével biztosíthatónak látták, hogy a települések dolgozói szélesebb körben tájékozódhassanak az álláslehetőségekről. 1989 őszéig mintegy 80 területi központ jött létre, de a tervek szerint mintegy 150 városban kívántak ilyen irodát nyitni. A körzeti kirendeltségek dolgozói a megyei központ állományában álltak, az önkormányzat azonban elsősorban a technikai feltételek biztosításával járult hozzá a helyi lakosok érdekeit szolgáló megyei és országos intézményhálózat helyi működéséhez. Munkaerő-piaci érdekegyeztetés 1988 decemberében hozták létre az Országos Érdekegyeztetési Tanácsot (ÓÉT), mely évente ajánlást fogalmazott meg a magánszektor következő évi átlagos béremelésére, illetve megállapodást kötött a minimálbér következő évi szintjéről (béremelési ajánlásait ritkán tartották be). A Tanács legfőbb fóruma a plenáris ülés, de számos döntésnek az előkészítő szakbizottsága volt. Egyes témák behatóbb vizsgálatára egyedi („ad hoc") bizottságokat hoztak létre. Az igazi érdekegyeztetés azonban csak 1990-ben kezdődött, amikor a Tanács létszámát kibővítették, és feladatköreit újra meghatározták. Ekkor jött létre az OÉT-ből az Érdekegyeztető Tanács (ÉT). A fórum jelentős szerepet játszott abban, hogy a rendszerváltozás hozta társadalmi-gazdasági átmenet jelentős feszültségek nélkül ment végbe. A munkaerő-piaci érdekegyeztetésben a megyei központok és a körzeti ki- rendeltségek tevékenysége felett a területi érdekegyeztető tanácsok gyakoroltak érdemi felügyeletet, ahol a hagyományos rend szerint szerepet kapott a tanács, a munkáltató és a munkavállalói érdekképviselet. Az érdekegyeztető tanácsok tartalmi és személyi változtatásokat kezdeményezhettek, amennyiben ezek a munka javítását szolgálták.40 40 MÓL XIX-C-6-a-szám nélkül-1989. 28
