Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Katona Csaba: A sajtó szerkezet- és hangnemváltása budapesti hangulatjelentések tükrében. (1988. október-1989. január)
Katona Csaba: A sajtó szerkezet- és hangnemváltása budapesti hangulatjelentések tükrében A hangulatjelentések olvastán nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy készítőik nem feltétlenül rendelkeztek komoly értékelési készséggel és/ vagy bátorsággal, emellett alapvetően megrendelésre dolgoztak. Feltételezhető tehát, hogy voltak, akik azt rögzítették, amit a jelentések olvasói — elképzeléseik szerint — elvártak. Ugyanakkor az ún. „közvélemény" persze 1988-1989 fordulóján sem helyezkedett valamiféle egységes álláspontra. Kinek-kinek más volt a véleménye, ezen felül attól is függött, hogy mi és hogyan került be adott hangulatjelentésbe, hogy annak írója hogyan viszonyult a változások gyorsuló ütemben zajló folyamatához, nem is szólva arról, hogy amit rögzített, annak forrása mennyiben volt őszinte vélemény. E források összességükben mégis jelzik, hogy a kor emberét foglalkoztatták a komoly horderejű kérdések, amelyek megvitatására korábban nem voltak nyilvános fórumok. Ami pedig ennél is pontosabban tetten érhető, az az, hogy a pártállam milyen kérdésekben volt kíváncsi a lakosság véleményére, hangulatára. 1988 végére ugyanis mind nyíltabban lehetett ütköztetni a véleményeket. Ma már nem kérdés: megállíthatatlan folyamat egyik tünete volt ez, egy letűnőben lévő korszak alkonyán. Ám rá kell mutatni, hogy sokszor meglepően „reakciós" véleményeket tükröztek a fennmaradt jelentések. így pl. 1989-ben még voltak, akik szívből aggódtak a fennálló rendszerért, aggodalmuk alapja pedig az volt, hogy „úgy vélik, hogy az alkotmány keretei között alakuló egyéb pártok létrejöttét nem lehet elkerülni".8 Nem kétséges, az idő őket igazolta; ám nem ez az igazán érdekes, hanem az a mentalitás, látásmód, amelynek talaján e gondolatok sarjadtak és szárba szökkentek. A formájában és tartalmában egyaránt az „új idők" hangvételét alkalmazó média tevékenységét több forrás is öncélúnak, provokatívnak, szenzációhaj- hásznak tartotta. Leginkább a frissen megjelenő Reform című lapot érte bírálat, nem tartották méltónak például a magyar nemzeti színek használatát „a magyar származású olasz botrányhősnő" — egyszerűbben fogalmazva pornósztár — Cicciolina, alias Staller Ilona fotója mellett. A rendhez és fegyelemhez idomult mentalitás tükröződik abban, amit az MTV új műsorrendje váltott ki: „A TV megváltozott műsorszerkezetét jónak tartják,9 de persze hozzá kell szokni. Sokan azt javasolják, hogy a TV 1 híradója és a TV 2 filmje, ne essék egybe. A lapok olvasottságának visszaesése tovább növelte a híradó iránti érdeklődést. Akadt olyan elgondolás is, hogy a második csatornán, közvetlenül a filmvetítés után ismételjék meg (esetleg felvételről) a teljes híradót."10 Nehéz volt tehát elfogadni az új dolgokat, bármik voltak azok. Már az is * Az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztályának 1989. január 11-ei jelentése a január 4-11-ei időszak eseményeinek fogadtatásáról (2. hét). BFL XXXV. 1. c. 439. ő. e. 9 1988 végén a vasárnap esti A Hét című műsor szerkesztését a Magyar Televízió Híradó főszerkesztősége vette át. Az új felállásban 1989. január 8-án jelentkezett a műsor, így a hangulatjelentésekben is itt tűnt fel. Az MSZMP Budapesti Bizottsága Társadalompolitikai Osztályának 1989. január 11-ei jelentése a január 4-11-ei időszak eseményeinek fogadtatásáról (2. hét). BFL XXXV, 1. c. 439. ő. e. 287
