Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as évek végén A rendszerváltozás idején háromszintű egységes állami munkaerő-piaci szervezet jött létre. A munkaügyi szervezet központi szerve az Országos Munkaerőpiaci Központ (később Országos Munkaügyi Központ, OMK) lett, ami alá megyei (fővárosi) munkaügyi központok és azok körzeti kirendeltségei tartoztak. a) Országos Munkaerőpiaci Központ Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 101/1988. (Mü. K. 18.) ÁBMH utasítása határozott az Országos Munkaerőpiaci Központ létesítéséről. Az OMK tevékenységi köre kiterjedt a szakmai tájékoztatás biztosítására, a munkaügy körébe tartozó, különösen a munkaerőpiacra vonatkozó főbb folyamatokról és azok várható alakulásáról, a munkaerőpiac előnyös működését elősegítő egyes ügynökségi szolgáltatások biztosítására, az állampolgárok közérdekű tájékoztatására munkaerő-piaci kérdésekben. Ennek keretében ellátott feladatai: a munkaügyi irányítás számára szükséges statisztikai adatgyűjtés, feldolgozások és elemzések készítése (különös tekintettel a munkaerőpiacra vonatkozó információk és az érdek- egyeztetéshez szükséges adatok gyűjtésére, közreadására). Előrejelzéseket készített a munkaerőpiac helyzetéről, változásairól, ajánlatokat közvetített a megyéknek (fővárosnak) a más megyékben (fővárosban) igénybe vehető munkalehetőségekről, a felszabaduló munkaerőről, továbbá az egyes területeken szerezhető átképzésekről. Az Országos Munkaerőpiaci Központ Központi Ügyfélszolgálati Irodát38 és információs rendszert működtetett, ennek érdekében kapcsolatot tartott a tanácsi szervekkel, irányította ki- rendeltségeit. Gondozta az állami irányítást segítő munkaügyi statisztikai rendszert az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal megbízatása szerint. A tényleges és a várható munkaerő-piaci körülményekről rendszeres időközönként közhasznú tájékoztatást adott az arra rászoruló egyének és a munkáltatók (vállalatok, intézmények, stb.) részére. Ügynökségi feladatokat látott el a munkavállalók külföldi foglalkoztatása érdekében. Az OMK feladatai folyamatosan bővültek. Erősödtek az állami feladatok, ezért „nem minősíthető a későbbiekben ún. háttérintézetnek". Olyan „félállami" szervezetté alakult, amelynek forrásai nagyobb részt az állami költségvetésből, illetve a Foglalkoztatási Alapból származtak. Az ehhez szorosan kapcsolódó egyéb tevékenységeket üzleti vállalkozásként látta el.39 b) Megyei (fővárosi) Munkaügyi Központok A munkaerő-piaci szervezet helyi szerve a helyi önkormányzattól független szakhatóság volt, amely szoros kapcsolatot tartott az Országos Munkaerőpiaci Központtal. A központ legfontosabb funkciói: a 18 Az ügyfélszolgálati irodát 1988. december 20-án hozták létre Budapesten, az Alkotmány utca 10. sz. alatt. Az ÁBMH Országos Munkaerőpiaci Központja Ügyfélszolgálati Irodájának funkciói: tájékoztatási és információs tevékenység, munka, jogi és vállalkozói tanácsadás, területi és speciális (szakmunkaerő) munkaerő-közvetítés és módszertani támogatás az MSZl-knek. ,9 MÓL XlX-C-a-6-szám nélkül-1988. 27
