Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Vass Gergely: A rubeltől a dollárig. Szovjet-magyar szakértői tárgyalások a dollárelszámolásról. 1987-1989
Vflss Gergely: A rubeltől a dollárig Azaz a magyar exportszerkezet a »nagy testvérre" volt utalva, míg a Szovjetunió máshol is el tudta adni áruját. Ugyanakkor a pillanatnyi KGST-árak úgy álltak (ez tárgyalásunk szempontjából többé-kevésbé véletlen1'), hogy a kőolaj éppenséggel olcsóbb, mint a világpiacon, a puha magyar gépipari termékek viszont fölül voltak árazva — azaz a puha áruk jövedelmezőbbek, mint a kemény áruk; innen érthető a Financial Times-cikk utalása a nem óhajtott cikkekre. Minden világpiaci árhoz közelítő változtatás tehát csak ronthatott a magyar pozíción. A kölcsönös kereskedelem a fentiek miatt 1986 óta egyre nagyobb mértékű magyar többlettel járt együtt, ami — mint láttuk — rossz volt, tehát a magyar gazdaságirányítás kudarcát jelezte. Végül a reformok ütemeltolódása következtében — bár a Szovjetunióban szavakban már glasznoszty (közéleti nyitás) volt és peresztrojka (gazdasági átalakítás) — a magyar vállalatoknak a szovjet központi minisztériumokkal (korabeli szakszóval: adiagonális módon) kellett volna üzletelniük és egyezkedniük. A KGST direkt tervleosztásos rendszere nem igazán volt illeszthető már az 1968-as új gazdasági mechanizmus decentralizálásához sem.11 12 Mindennek összességében az a következménye, hogy egy esetleges konvertibilis valutára történő átállás esetén — mert hiszen erről folynak a tárgyalások — a magyar rubel-aktívum azonnal dollár-passzívummá változna. Részben egyszerűen az átárazás miatt, részben viszont azért, mert a puha magyar termékek feltehetően azonnal szovjet piacot vesztenének (hiszen dollárért már nyugati árut is kapni), a szovjet energiát és nyersanyagot azonban Magyarország nem tudná nélkülözni.13 Márpedig a piacvesztés a szocialista nagyvállalatok és a teljes foglalkoztatás végét jelentette, a dollár-passzívum pedig az ismételten fizetési nehézségekkel küzdő magyar kormány számára igen rossz hír. így állt hát össze az a képlet, amelyből megpróbált kitörni a magyar fél. A magyar program De miért kell kitörni, ha ennyire rosszak a kilátások? Erre meglehetősen kiforrott és összetett választ ad már a bizottság legelső, 1987 októberére dátumozott irata is. (Ezt még nem ők keletkeztették, csak szakértői véleményként gyűjtötték be; azonban konzisztens a későbbi iratokkal.) Eszerint a merev, tervekre, kormányegyezményekre és állami külkereskedelemre épülő rendszer gátolja a magyar gazdaság korszerűbb szerkezetűvé fejlődését, ugyanis a KGST mindenféle puha és korszerűtlen árut átvesz; és gátolja a tőkés piaci kereskedelmet is, mert nem 11 A KGST-ben 1958 óta alkalmazott ún. bukaresti árelv szerint a felek közti ártárgyalások kiindulópontja az előző ötéves tervperiódus (tőkés) világpiaci árainak átlaga volt. A kőolaj és földgáz KGST-ára az 1970-es évek közepi olajárrobbanás után már közvetlenebbül követte a világpiacot (ötéves csúszó árbázis alapján). 12 Rácz-Richter, 1987.1302-1323. ” Lányi, 1990. 265
