Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Vass Gergely: A rubeltől a dollárig. Szovjet-magyar szakértői tárgyalások a dollárelszámolásról. 1987-1989
VASS GERGELY A RUBELTŐL A DOLLÁRIG SZOVJET-MAGYAR SZAKÉRTŐI TÁRGYALÁSOK A DOLLÁRELSZÁMOLÁSRÓL 1987-1989 A KGST ésföloszlatása A KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) 46. ülésszakán, 1991 júniusában, éppen Budapesten határozta el feloszlását. Valójában ekkor már fél éve tetszhalottként vegetált, miután tagjai egymás közötti kereskedelmüket ugyanez év elejétől dollárelszámolásra és világpiaci árakra helyezték át.1 Ezzel a KGST- együttműködés egyik alapköve esett ki. Korábban ugyanis a szocialista országok csoportja belső árucseréjét ún. transzferábilis rubelben számolta, ráadásul a „külvilágtól", azaz a tőkés relációtól jelentősen eltérő árakon. Ez a pénz csak elszámolási célt szolgált, és egyáltalán nem volt azonos a szovjet rubellel. A transzferábilis rubel legjellemzőbb tulajdonsága azonban az volt, hogy nem volt transzferábilis. A KGST működési módjából fakadt ugyanis, hogy a tagállamok áruforgalmukat jórészt páronként, sőt azon belül is: ágazatonként és árucsoportonként bonyolították le. Szinte minden ilyen relációban eltérő árakat kalkulálhattak, és kalkuláltak is, miután egy elszigetelt tervgazdaságban az ár elvileg csupán központi döntés függvénye. így aztán a különböző relációkban keletkezett transzferábilis rubelek nem voltak egymásnak megfeleltethetők, átutalhatók, azaz transzferábilisak.2 Ez persze nem okozott különösebb problémát mindaddig, amíg a felek szállításai között egyenlőség volt. Például akkor, amikor a tervhivatalok által gondosan megtárgyalt, árucsere-egyezményekben rögzített és aszerinti mennyiségben legyártott-megtermelt árukat cseréltek egymás között — és eközben nem volt szükség a külvilágra.3 A KGST-t a Szovjetunió pontosan ebből a célból hozta létre. A munkamegosztás úgy alakult, hogy a „nagy testvér" nyersanyaggal és energiahordozókkal látta el Magyarországot, amely cserébe feldolgozott termékeket és élelmiszert szállított. A falon a nagyobb rések az 1970-es évekre jelentek meg. Az extenzív iparosítás lehetőségei kimerültek, és az olajárrobbanáskor az is világossá vált, hogy a * 5 1 Bakáth-Rainer, 2000. 308., 324-325. J Kornai, 1993. 378-379. 5 Valójában a szocialista államok tőkés gazdasági kapcsolatai kezdettől hajlottak a kiegyensúlyozatlanságra, és az új gazdasági mechanizmus csak felerősítette ezt a tendenciát. Kornai János az importéhség és az exportaverzió fogalmaival érzékeltette a jelenséget. Kornai, 1993. 574-581. Levéltári Közlemények, 82. (2011) 261-272. 261
