Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Kovács Csaba: Átalakítás vagy szétverés? A szocialista jellegű mező- gazdaság végnapjai és a kárpótlás utáni gazdálkodás néhány sajátossága

Kovács Csaba: Átalakítás vagy szétverés?

lanok — kvázi a parasztság megszűnt létezni ekkortól —, a paraszt elnevezés sem használható a kisüzemi termelőkre, megfelelőbb rájuk nézve az utóparasztság kifejezés.30 S bár Márkus István elsősorban a 1960-1970-es évek viszonyaiból kiindulva alkotta meg az utóparasztság fogalmát, a rendszerváltás utáni korszak viszonyainak értelmezésekor nem mellőzhető a Márkus által megfogalmazott közösségi, utóparaszti hagyománynak a vizsgálata, e hagyomány ugyanis Szilágyi Miklós etnográfus szavaival élve „a szocialista korszak velünk élő öröksége".31 így a kérdésre, hogy újraéledt-e az egypártrendszer összeomlásával a paraszti réteg és a hozzá kapcsolódó életmód, a következő válasz adható: mivel „a parasztot — történeti értelemben — nem csupán a föld és a termelőeszközök birtoklá- sa-tulajdonlása, hanem életszervezésének és életminőségének egésze jellemezte; a privatizáció, azaz a birtokjogi változás önmagában nem lehet elegendő ahhoz, hogy a parasztság automatikusan regenerálódjék."32

A mezőgazdaság rendszerváltás körüli helyzetéről nem születtek történeti összefoglaló munkák,33 többnyire néprajzi vagy szociológiai kutatások eredményei jelentek meg, azok azonban átfogó kutatás helyett az adott szűkebb környezet sajátosságait feltárva a mikroszintű vizsgálatokat helyezték előtérbe.34 Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy ez nem róható fel egyik diszciplína

30 Csite, 1997.122-123., Márkus, 1991.

3' Szilagyi, 2005.10.

32 Szilágyi, 2002. 8.

33 A témára vonatkozóan egy-egy munkában résztémaként, illetve azon belül még kisebb egységként megjelenő írásokról beszélhetünk. A történeti munkák sorában többek között az alábbiakat lehet megemlíteni: Estók-Fehér-Gunst-Vakga, 2008. 333-345.; Romsics, 2001. 561-571.; Sípos, 2008. A különböző tudományágak szakmunkái mellett gyakori az is, hogy hajdani agrárszakemberek írnak átfogóan, vagy egy-egy résztémát kifejtve a mezőgazdaságról, ezek közé tartozik például a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egykori vezetőjének munkája, lásd Romány, 1998. Az agrárium helyzetére vonatkozó néhány szakmunka mellett egy forráscsoportot is mindenképpen meg kell említeni, ez pedig a Központi Statisztikai Hivatal által időről időre elvégzett Általános Mezőgazdasági Összeírás. Az utolsó ilyen felmérés 2010-ben volt — a szocializmus idején az összeírást 1972-ben és 1981-ben végezték el —, amely az egypártrendszer összeomlása utáni időszakban már a harmadik volt (1991, 2000, 2010).

34 A következő munkák foglalkoznak részben vagy egészében a rendszerváltás utáni mezőgazdaság helyzetével; a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, csupán merítésnek szánom a téma szociológiai és etnográfiai kínálatából. A néprajz részéről két tanulmánykötet említhető: Szilágyi, 2002; Schwarcz-Szarvas-Szilágyi, 2005. Lovas Kiss Antal könyve a rendszerváltozás után megjelenő mezőgazdasági jelenségeket mutatja be, a szerző munkájához mikroszintű kutatásokat is végzett, mely a bihari régió kis-sárréti településeire terjedt ki. Lovas, 2006. Báli János a Börzsönyben, azon belül pedig Nógrád községben a málnatermesztés kapcsán vizsgálja munkájában a 20. századi (értve ez alatt a rendszerváltás idejét és az azutáni időszakot is) társadalmi változásokat, elsősorban a paraszti világ változásaira koncentrálva. Bali, 2005. A szociológia berkein belül látott napvilágot Kovács Teréz könyve, melyben a szerző a parasztságnak, mint társadalmi rétegnek a kialakulásával és gazdálkodásával, majd átalakulásával foglalkozik. Könyve mindezt igen hosszú időszakban — talán túlontúl hosszúban is — szemléli, munkája ugyanis a középkortól az 1990-es rendszerváltás utáni időkig viszi el a paraszti társadalom és gazdálkodás történetét. Kovács, 2010. H. Sas Judit tanulmánya a 19-20. század fordulójától kezdve a rendszerváltás utáni időkig mutatja be három — két szigetközi faluban, Darnózselin és Mecséren élő — parasztcsalád történetét. H. Sas, 2003. 19-122.

247