Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Kovács Csaba: Átalakítás vagy szétverés? A szocialista jellegű mező- gazdaság végnapjai és a kárpótlás utáni gazdálkodás néhány sajátossága

Kovács Csaba: Átalakítás vagy szétverés?

azonban — miután a tartozást elengedték — korszerűsítés, a tevékenységi kör racionalizálása, szervezeti és szerkezeti átalakítás stb. vált szükségessé.10 Mivel a veszteségesen működő szövetkezetek megmentésére tett kísérletek nem minden esetben jártak/járhattak eredménnyel, így az 1989. évi XX. törvény már engedélyezte a szövetkezetek részleges feloszlását, felosztását is. A jogszabály és a politikai rendszerváltáskor jelentkező kárpótlási igény végül olyan lavinát indított el, amely a mezőgazdasági szövetkezetek zömének megszűnéséhez vezetett, s megjelentek — a megmaradt állami gazdaságok és termelő szövetkezetek mellett — a kis- és középbirtokok, illetve a nagyon apró magángazdaságok is.

Amint az egy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Igazgatási és Jogügyi Főosztályához tartozó irategyüttesből is kitűnik, a korábbi mezőgazdasági termelőstruktúra felbomlása okozta változások, a második világháború utáni államosítások szülte helyzet felszámolása nem minden érintettet töltött el megelégedettséggel.11 A dokumentumok a jól működő állami gazdaságok és szövetkezetek felszámolása ellen tiltakozó dolgozók aláírásait tartalmazzák. Miután az aláírásokat a különböző gazdaságokban, szövetkezetekben összegyűjtötték, a szervezők a köztársasági elnökhöz szándékoztak eljuttatni az aláírásgyűjtő-íveket. Az íveken összesen 79 766 aláírás található, a fejlécen a következő szöveg olvasható: „Alulírottak követeljük, hogy a mezőgazdasági tulajdon reformot [!] és a parasztság további sérelmeinek orvoslását a jól működő nagyüzemek szétverése nélkül hajtsák végre. Sorsunkról megkérdezésünk nélkül ne döntsenek!"12 A szövetkezetekben dolgozók eleinte nem nagyon akarták otthagyni a munkahelyüket, hiszen a rendszerváltáskor ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség, valamint az önálló gazdálkodás feltételei sem voltak mindig adottak. A szövetkezetbe vetett bizodalmát tükrözi az is, hogy a téeszelnökök több mint 2/3-át újraválasztották.13 A szövetkezetek ereje ugyanakkor az állami védőernyő megszűnésével megroppant, alkalmazottainak száma és az általuk megművelt földterület nagysága folyamatosan csökkent, a földterületük az 1989-es 5 113 000 hektárról 1995-re 2 084 000 hektárra esett vissza, az alkalmazottak száma pedig 1989-es 496 ezerről 1995-re 99 300 főre apadt.14

A szocialista típusú mezőgazdasági szerkezet felbomlása és átalakulása kapcsán lássunk néhány adatot! Az 1990-ben a valamivel több, mint 10,3 milliós lélekszámú országban a lakosság 15,4%-a kötötte létét a mezőgazdasághoz.15 * Magyarország összes földterületéből a rendszerváltás előtt a földek 72%-a szövetkezeti föld volt, az arány a '90-es évek közepére 22%-ra csökkent,11’ ha pedig a művelésre fogható földterületet nézzük, akkor azt látjuk, hogy 2000 körűire a

10 MOL XIX-K-9-X-45006/1990 249. d. A feljegyzés szövegét 1. a 2. sz. iratban!

11 MÓL XIX-K-9-a-224/1990 935-940. d.

12 MOL XIX-K-9-3-224/1990 935. d. 1.

>•’ Sípos, 2008. 257.

14 Uo. 258.

15 Romsics, 2001. 472.

,b Uo. 564.

243