Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as évek végén értékelése volt, illetve a közreműködés a fejlesztésekre vonatkozó elgondolások kialakításában.23 A foglalkoztatáspolitikában használatos új formákat, intézményrendszereket az 1980-as évek második felétől kezdték bevezetni. A cél a munkanélküliek munkához jutásának elősegítése, a munkanélküliség megelőzése, hátrányos következményeinek enyhítése volt. A foglalkoztatási törvényt24 megelőző időszakban különböző támogatási formák jelentek meg, ezeket a rendszerváltozás idején a „gyakorlati élet igényeinek a figyelembevételével, folyamatosan" bővítették.25 A foglalkoztatáspolitika működésének tapasztalatai alapján az ABMH javaslatot tett a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer fejlesztésére. Az előterjesztés készítői megállapították, hogy — alkalmazásuk problémái ellenére — valamennyi létrehozott foglalkoztatáspolitikai eszköz fenntartása indokolt, s tökéletesítésük elsősorban nem a jogszabályi előírások megváltoztatásával, hanem működésük feltételeinek javításával lehetséges. Stratégiai eszköznek tartották az átképzést (ideértve a kiegészítő képzést és továbbképzést),26 a közhasznú munkát,27 a munkahelyteremtő beruházások támogatását,28 a felmondási idő meghosszabbítását, az elhelyezkedési támogatást, az újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsönét (újrakezdési kölcsön),29 a munkanélküliek segélyezését, a társadalombiztosítási járulék átvállalását, a gyakornoki foglalkoztatást,30 valamint különböző 23 A Tanács feladata eltért az Országos Érdekegyeztető Tanácsétól. Amíg az előbbi konzultatív testület, addig az utóbbi döntéshozó fórum volt. Eltért a két testület összetétele is. A Munkaügyi Tanács tagjait (kb. 25 fő) a szakmai és rétegérdekeket képviselő, valamint a társadalmi szervezetek delegálták, az Országos Érdekegyeztető Tanács pedig a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány képviselőinek fóruma volt. 24 Az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. 25 MÓL XIX-C-6-a-I/21-2173-1989. Minderről Bukta László, az ÁBMH elnökhelyettese 1989. május 25-én keltezett levelében számolt be Raft Miklósnak, a Minisztertanács titkárság-vezetőjének. 2” Az átképzések támogatásának első formája már 1983-ban megjelent. 1985-ben bevezetett változata a munkanélküliség munkáltatón belüli megjelenési formájának kezelését szolgálta. A támogatást olyan munkavállalóknak állapították meg, akik munkakörük megszűnése miatt új munkakörbe kerültek, vagy a szakképzettségük megszerzését követően kénytelenek voltak nem a képzettségüknek megfelelő munkahelyen elhelyezkedni. Az átképzési támogatás valójában a keresetcsökkenést volt hivatva ellensúlyozni. 27 1990 januárjában bevezették be. Célja a munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése olyan munkavégzés keretében, amely a lakosság vagy település általános szükségleteit elégítette ki, A foglalkoztatás a munkanélkülivé vált munkavállaló számára ideiglenes foglalkoztatást jelentett. A Foglalkoztatási Alapból támogatták. 2“ 1988 februárjától lehetőség nyílt munkahelyteremtés támogatására olyan területeken, ahol a munkaerő foglalkoztatása helyben vagy napi ingázással nem volt megoldható, vagy az elhelyezkedési lehetőségek nagymértékben romlottak. 29 1988 júniusától vezették be. Célja a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése. A kölcsön összege kezdetben 300 ezer Ft, később 400 ezer Ft volt. A kamatot a kölcsönt folyósító pénzintézet részére a Foglalkoztatási Alap megtérítette. 1989 áprilisától szabályozták a támogatást, mivel a gyakorlatban a támogatással összefüggésben igen sok visszaélés fordult elő. A szabálytalanságok miatt 1990 júliusától felfüggesztették a jogosultság-igazolások kiadását. A kölcsön igénybevételének lehetősége 1991. január l-jétől meg is szűnt. 30 A pályakezdők munkához jutását segítette elő. 23
