Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Közlemények rétegprogramok kialakítását a fiatalok és a hátrányos helyzetűek, különösen a cigányság részére, hiszen „napjaink égető társadalmi gondjának egyike a cigányság szociális helyzetének romlása, beilleszkedésük tömeges megoldatlansága".31 A foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetését, illetve az ellenőrzés hatékonyságának javítását különösen fontosnak tartották a Hivatal illetékesei. Ennek igénye legsürgetőbben a munkahelyteremtő beruházások esetében merült fel, hiszen: „E foglalkoztatáspolitikai eszköz alkalmazásának célja, hogy a gazdasági szervezet átalakítása során leépített gazdaságtalan tevékenységekből felszabaduló munkaerő számára új, perspektivikus munkahelyet biztosítson." Felsorolta azokat a problémákat, amelyek jelezték „az ellenőrzési tevékenység fejlesztésének kivételes" fontosságát. Ezek között szerepelt, hogy „a pályázatok elbírálásának bonyolult, hosszadalmas menete elsősorban a határidők csúszásához, a költségek növekedéséhez és a pályázók kedve szegéséhez vezetett, ugyanakkor sok esetben nem tudta megakadályozni, hogy olyan munkaerőre tervezzék a beruházást, amelyekből hiány van a területen. A pályázók jelentős része már folyamatban lévő fejlesztésekhez kért forrás-kiegészítő támogatást."32 A munkaerő-piaci szolgáltatások alkalmazása különösen előtérbe került. Ezek közé tartozott: a közvetítés, a kereslet-kínálat alakulásának figyelése, a munkavállalás elősegítése, a pályaorientáció, a munkajogi szolgáltatás, a tanácsadás, a munkahelyek feltárása és a munkaerő nyilvántartása. Ennek érdekében a „Szociális- és Egészségügyi Minisztériumnak33 segítenie kell minden olyan kezdeményezést, amely a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésével a szociális gondokat is enyhítheti".34 Munkaügyi szolgáltató irodákat hoztak létre, kialakították az átmeneti és gyakornoki foglalkoztatás rendszerét és elősegítették a vállalkozóvá válást. Mindezen intézkedések azonban nem akadályozták meg a munkanélküliség további emelkedését. Szélesebb körben biztosítottak lehetőséget a nyugdíjkorhatárt megközelítő dolgozóknak a korengedményes nyugdíjazásra, az előnyugdíj igénybevételére. A létszámleépítések hatására, akik tehették, a munkanélküli-segély helyett a rokkantsági nyugdíjazás lehetőségét választották. Ez azonban csupán az állam terheit növelte, nem javította a foglalkoztatási mutatókat. Az ÁBMH a segélyezésen kívül támogatta az átképzést, a munkanélküliek igénybe vehették a megemelt, 400 ezer forintos újrakezdési, pályakezdő-kölcsönt. Hozzájárultak a munkahelyteremtő fejlesztésekhez. Bizonyos kritikus körzetekben több más támogatási forma is rendelkezésre állt. Az Országos Érdekegyeztető Tanács akkor minősíthetett egy vagy több gazdálkodó egységet kritikus körzetnek, ha az adott helyen legalább ezer munkahely szűnt meg, s e dolgozók 25%-a 31 MÓL XIX-C-a-6-I/21-1989. 32 MÓL XIX-C-13-a-ll/56-1989. 33 A Szociális és Egészségügyi Minisztérium (SZEM) 1986-1990 között működött, majd 1990. május 23-tól 1998. július 8-ig a Népjóléti Minisztérium fogta össze az egészségügy területének irányítását. 34 MÓL XIX-C-13-a-B/7-1989. 24
