Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Kocsis Piroska: Marginalizálódás és a szociálpolitika válaszai az 1980-as években
Közlemények politika vonatkozásában sem. Az emberi problémák kezelését munkaügyi és nem össz-kormányzati feladatként értelmezték. A leépítések és elbocsátások kezelésénél háttérbe szorult az átcsoportosítás, az átképzés és az új munkahelyek létesítése. A munkaerőpiac fontos tényezőjének tartották a foglalkoztatásban érdekelt szervek bevonását a foglalkoztatáspolitika alakításába. Ennek érdekében alapvető követelményként fogalmazták meg, hogy „az állam hagyjon teret a társadalmi partnerek (szakszervezetek, munkáltatók) és különböző érdekcsoportok kezdeményezéseinek, és anyagilag is támogassa azokat, ha állami feladatokat vállalnak át", valamint kezdeményezze valamennyi jelentősebb érdekcsoport részvételével az érdekegyeztetés kialakulását.18 Az átalakulóban lévő munkaerő-piaci helyzet szükségessé tette a különböző társadalmi szervezetek aktivitását. így a Hazafias Népfront19 is reagált „azoknak a szükségszerű kormányzati lépéseknek a következményeire, amelyek a piacgazdaságra való áttérést, a gazdasági szerkezet átalakítását kísérték, és hátrányosan érintették a lakosság jelentős rétegeit''.20 Kulcsár Kálmán,21 a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke alulról jövő kezdeményezésként Tanácsadó Segítő Szolgálat szervezését javasolta kísérleti jelleggel a Hazafias Népfront-mozgalom keretei között, mivel az „új helyzet új feladatokra kötelezi a mozgalmat. Elébe kell menni a teendőknek."22 A helyi közösségeket segítő tanácsadó szolgálat létrehozását az ÁBMH is támogatta. Az ÁBMH a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek foglalkoztatásának segítésére 1989-ben létrehozta a Munkaügyi Tanácsot, amely az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke mellett javaslattevő, érdekfeltáró, konzultatív testületként működött. Célként a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és az elmaradott területek érdekérvényesítését határozták meg, így a munkaerőpiacon megjelent, valamint onnan kiszorult társadalmi rétegek (ifjúság, nők, cigányság, nemzetiségek, megváltozott munkaképességűek, állami gondozottak), elmaradott térségek helyzetének feltárását, mindezeknek integrálását a kormányzati munkaügyi döntési folyamatba. Feladata a munkaügyi folyamatok és a munkaügyi politika 18 MÓL XIX-C-6-a-szám nélkül-1989. 19 Az 1954 őszén, társadalmi szervezetként alakult Hazafias Népfront (HNF) ún. tömegmozgalomként működött. Formálisan a politikai rendszer minden elemét, az MSZMP-t, a tömegszervezeteket, valamint a társadalmi és kulturális szervezeteket is egyesítette. 1989. október 15-én, a HNF kongresszusán Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert választották a mozgalom elnökévé és köztársasági elnök-jelöltté. Mint független mozgalom, Hazafias Választási Koalíció néven választási együttműködésre lépett 12 egyéb társadalmi szervezettel. Az 1990. évi országgyűlési választásokon sikerült országos listát állítania, azonban nem jutott mandátumhoz. 1990 júniusában megszűnt. 2“ MÓL XIX-C-6-a-I/22-666-1990. 21 Kulcsár Kálmán (1928-2010), jogász, szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1983-1986 között az MTA főtitkár-helyettese, 1988-tól 1990-ig igazságügy-miniszter, 1989-1990 között a Hazafias Népfront elnöke, majd 1990-től 1993-ig ottawai nagykövet. 22 MÓL XIX-C-6-a-I/22-1990. 22
