Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése. Sikertelen kísérlet a megmaradásra
Forrásközlések módját annak, hogy ez az ügy a mi oldalunkról helyére kerüljön a közvéleményben". Nyers Rezső, a párt elnöke a napirend végén szavazásra bocsátotta azokat a kérdéseket, amelyeket az MSZMP tárgyaló delegációja számára irányelvként szántak. A köztársasági elnökre, a parlamenti választásra vonatkozó kérdés mellett a Munkásőrség fennmaradása is a szavazás része lett. Nyers az állami felügyeletet szentesítő kormányhatározatra utalva egyértelműen a Munkásőrség megmaradását támogatta: „nem fogadjuk el azt, hogy a Munkásőrséget feloszlassák, ellenben támogatjuk azt, hogy a Munkásőrség [önálló szervezetként integrálódjon29] beleolvadjon a fegyveres testületek rendszerébe". A KB ülés utáni mozgalmas hetek egyértelműen a feloszlatás felé billentették a mérleg nyelvét, ám a honvédelmi miniszter a Kormány október 16-ai ülésen mégis benyújtotta a Munkásőrség átalakítására vonatkozó előterjesztést, „Javaslat az önkéntes területi véderő létrehozására" címmel30, amely más címkével és a HM alá tagolva a szervezet átmentését jelentette volna. Az előterjesztés közvetlenül a HM alá rendelt, a magyar haderőrendbe tagolt mintegy 25-30 ezer fős „önkéntes területi véderő" létrehozását javasolta, amely a korábbiaknál jóval szűkebb hatáskörrel rendelkezett volna. Békeidőben — a polgári védelemmel együttműködve — elsősorban katasztrófavédelmi feladatokkal kívánták megbízni, bár az „emberi élet és vagyonvédelem ellátása" meglehetősen homályos megfogalmazás volt. Rendkívüli időszakban a katasztrófavédelem, objektumok őrzése, védelme, csapatszállítások biztosítása mellett „fő funkciója — a honvédelem rendszerében — az ország függetlenségének és területi épségének megóvásában való részvétel". A szolgálatot honvédségi egyenruhában látták volna el, de a Munkásőrség fegyverzetét kapták volna meg. Az átvétel nem lett volna automatikus, hanem egy formális megoldást alkalmazva: a felvételre jelentkezőket a Magyar Néphadsereg, „az MN új szervezetének megyei parancsnoksága — a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság véleményét kikérve — bírálja el és hagyja jóvá". A Minisztertanács ülésén az is vélemény-különbségekre utalt, hogy Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, aki egyértelműen a megszüntetetés mellett állt ki, arról — az egyébként valótlan hírről — tájékoztatta a kormányt, hogy a fegyverek egy része kint van az állománynál, amit persze Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter azonnal cáfolt. A vitát végül Németh Miklós miniszterelnök döntötte el azzal, hogy tájékozódott a Munkásőrségnél a felszámolásra irányuló előkészületekről, és a fegyvereket rendben begyűjtötték. Némi vita már akkor kialakult, amikor Horváth István belügyminiszter felvetette, miért nem a BM kereteibe tagolják az utódszervezetet. Hamarosan kiderült, hogy a kormány többsége a jogutód nélküli megszüntetést tartja csak elfogadhatónak. Glatz Ferenc művelődési miniszter javasolta,31 hogy kapcsolják Ä MSZMP KB, 1993.1605. Nyers egy közbeszólás után iktatta be a félmondatot — Ó. Z. 50 MÓL XIX-A-83-a 810. d. 1989. október 16-ai MT ülés. L. a 4/c. sz. iratot! 31 Glatz Ferenc akadémikus szíves közlése. 198
