Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése. Sikertelen kísérlet a megmaradásra
Ólmosi Zoltán: A Munkásőrség megszüntetése ki a mikrofont, a vita ezután jegyzőkönyvön kívül folytatódott. A jegyzőkönyv elérhető része így csupán arra utal, hogy a kormány többsége a teljes megszüntetés mellett érvelt, s a határozat már nem szól sem az utódszervezetről, sem a honvédelmi törvény megváltoztatásáról. A kormány álláspontját végül is Horváth Ferenc ipari miniszter mondataival lehet legegyértelműbben összegezni: „Miért kell most sietni a véderővel? A megszüntetést kell elfogadni, és most ne döntsünk arról, hogy mi lesz a jövő. Adjunk időt magunknak. E döntésben nincs politikai előny." A Munkásőrséggel kapcsolatos vagyon sorsára Békési László pénzügyminiszter hozzászólása adott egyértelmű választ, ugyanis a vagyon azonnali zárolásának — bekebelezésének — fontosságára hívta fel a figyelmet. Németh Miklós hozzászólása végül is ezt a felfogást támasztja alá: „A Minisztertanács óriási vagyonhoz jutott, amint lehet, értékesíteni kell. [...] A feladat végrehajtására egy kormánybiztost kell kijelölni."32 így is történt. A Minisztertanács 3292/1989. számú határozatával elfogadta a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését,33 utasította a pénzügyminisztert a Munkásőrség vagyonának zárolására, a honvédelmi minisztert pedig technikai, fegyverzeti eszközeinek átvételére, megüresedő ingatlanainak „hasznosításig történő" őrzésére. Ezt követően a kormány kinevezte a Minisztertanács Védelmi Irodája vezetőjét, Markovics Ferencet kormánybiztosnak, Gruber Nándort pedig a Pénzügyminisztérium részéről miniszteri biztosnak. Mellettük azonban a kormánybiztosságot nem vállaló Dósa István addigi első parancsnokhelyettes irányította a megyei biztosok szervezetét.34 1989. október 20-án az országgyűlés Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésére elfogadta a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot (1989. évi XXX. törvény)35, amit csak megerősített az ország- gyűlési döntés miatt e ponton már érdektelen négyigenes népszavazás november 26-ai döntése. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága október 19-én kiadta — utolsó — hangulatjelentését,36 amelyben az állomány már az október 16-ai kormány- döntésre is reagált. Eszerint a munkásőrök a Minisztertanács „ülését felfokozott 32 A minisztertanácsi előterjesztés értelmében a Munkásőrség vagyona 1989-es árakon számolva összesen 10,8 milliárd forint volt. MÓL XIX-A-83-a 811. d. 1989. október 16-ai MT ülés. 33 Uo. L. a 4/a. sz. iratot! 34 MOL XIX-A-98. (261. d.) Markovics Ferenc kinevezési okirata Dósa István vezérőrnagy részére. Dósa a későbbiekben a kormánybiztos által jóváhagyott „Intézkedési Terv" értelmében létrehozott felszámoló bizottság vezetője lett. 35 A törvény, illetve a törvény kapcsán készült — Markovics Ferencet kormánybiztosnak kinevező és feladatait felsoroló — 107/1989. (X. 29.) MT. számú rendelet értelmében 1989. december 31-ig végre kellett hajtani a Munkásőrség hivatásos és polgári állománya helyzetének rendezését, haditechnikai eszközeinek az átadását a HM részére, egyéb vagyona hasznosítását, továbbá, hogy a Munkásőrségre háruló területvédelmi feladatokat a Magyar Néphadsereg lássa el. L. a 4/b. sz. iratot! *• MOL XIX-A-98 1989. október 19. (267. d.) L. a 3. sz. iratot! 199
