Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990)

Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990)

***

A Köztársaság elnöke számára a magyarországi út számos nyitott kérdést tartogat:

így tehát egy meglehetősen bizonytalan belpolitikai helyzetet talál a Köztársaság elnöke Magyarországon.- Az MSZP és a kormány, minden „gesztusuk" ellenére meglehetősen bizonytalan helyzetben találhatják magukat a március 25-ei választások után.- Az ellenzék nem egységesen vág neki a választásoknak.

A leginkább hangoztatott elképzelések az alábbiak:- MSZP-MDF koalíció, amely meghagyja a kormányt és Pozsgay urat, és Antall űr lesz a miniszterelnök.- Nagyon széles koalíciót felölelő kormány, amely magában foglalná az MSZP-t és a legfontosabb ellenzéki pártokat, amely így bizonytalanabb lenne, és kimaradnának olyan radikálisabb ellenzéki formációk, mint az SZDSZ és a FIDESZ.

Ezek azok a változatok, amelyeket Kovács [László] úr, külügyminisztériumi államtitkár, 1990. január 12-én az európai igazgató előtt kifejtett.

Egyáltalán nem zárhatjuk ki azonban azt a feltételezést, hogy az MSZP elveszíti a választásokat, mivel a közvélemény szemében egyet jelentenek az MSZMP-vel.

Egyre inkább érzékelhető a közeli vereség, mivel egyre több közvélemény-kutatás az MSZP és az MDF, illetve Pozsgay úr népszerűségének a csökkenését mutatja.

Október végén az MSZP és az MDF a szavazatok 25%-ra számíthatott, ez az arány 20%-ra változott az MDF és 15%-ra az MSZP esetében 1990 januárjában. A FIDESZ és az SZDSZ egyaránt 10%-on áll. A többi párt — közöttük az MSZMP — nem lépi túl az 5%-ot. Mit lehet várni a valaha nagynak számított pártok (SZDP, Kisgazdapárt) esetében? Ami Pozsgay úr esélyeit illeti az elnöki pozícióra, ez a november 26-ai népszavazással minimálisra csökkent. Pozsgay urat valószínűleg megválasztották volna abban az esetben, ha közvetlen szavazást tartottak volna a parlamenti választások előtt. (Pozsgay urat jelenleg heves támadások érik az ún. Dunagate-ügyben42 tanúsított magatartása miatt).

Mindenesetre egyre növekszik Magyarországon egy erős kormány iránti igény. A nacionalista tendenciák újraéledtek, még ha azok korlátok között is vannak. A Szabad Demokratákkal szemben látens antiszemitizmus tapasztalható, mivel többségük zsidó származású. (A magyarországi zsidó közösség száma kb. 100 000 fő.)

B) Nemzetközi helyzet

1. A kelet-nyugati feszültséget 1982-ben párbeszéd váltotta fel.

2. Keleten Magyarország már nincs egyedül a reformok tekintetében. Korábban Románia, az NDK és Csehszlovákia keményen kritizálta Magyarországot, amely a gorba- csovi Szovjetunió mellett a reformok kezdeményezőjének számított. Ezen országok 1989 őszétől szintén a reformok útjára léptek, de a problémák nem szűntek meg.

42 Az SZDSZ és a FIDESZ képviselői 1990. január 5-én feljelentést tettek a Fővárosi Főügyészségen ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmény miatt. A feljelentés szerint a Belügyminisztérium Állambiztonsági Szolgálata titkos eszközökkel és módszerekkel nyomozást folytatott ellenzéki pártokkal, szervezetekkel szemben, annak ellenére, hogy az 1989. október 23-án elfogadott új Alkotmány alapján ez már alkotmánysértő tevékenységnek minősült. A feljelentéshez csatolták a BM III/II1-7. osztályának 219. számú, 1989. november 10-ei napi jelentését. A Bányász Moziban tartott sajtótájékoztatón pedig nyilvánosságra hozták az 1989. december 6-ai, december 20-ai és december 22-ei napi jelentést is. A botrány hatására Horváth István belügyminiszter 1990. január 23-ai hatállyal kénytelen volt lemondani.

179