Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990)
Forrásközlések FIDESZ: 1988 májusában alapítva, a szabad demokratákhoz közeli, kollektív vezetés (Deutsch [Tamás], Németh [Zsolt]40 és Rockenbauer [Zoltán] urak). Régi pártok, feloszlatva 1948-ban: SZDP, 1987 novemberében újra alakult, 17 000 tagot számlál, elnöke Petrasovics [Anna] asszony. Kisgazdapárt: 1988 októberében alakult újjá, 2000 tagot számlál, elnöke Vörös [Vince] úr. Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt, alakult 1989-ben, elnöke Mészáros [?] úr, 45 000 tagot számlál. Néppárt: egykori Parasztpárt, elnöke Marton [?] úr, mintegy 10 000 taggal. Egyéb kicsi pártok. Azt leszámítva, hogy mindannyian megegyeznek a demokratikus értékek hangoztatásában (véleménynyilvánítás szabadsága, piacgazdaság, szociális igazságosság, parlamentarizmus) és egy semleges Magyarországban hisznek, a programok nagyon képlékenyek, eltérnek egymástól, és számos személyes vita figyelhető meg. A most alakult pártok viszont sokkal dinamikusabbak, mint a régiek. Az ellenzéki oldalon mindenki a szabad választásokban bízik, amely meghatározhatja a későbbi jövőjüket is. 3.) Németh [Miklós] úr kormánya fordulóponthoz érkezett. A miniszterelnök lemondott az MSZP-n belüli posztjáról, mikor a költségvetés kérdésében kritikát kapott, és nyíltan hangoztatja, hogy kormánya a Parlamentnek és nem a pártnak felelős. Politikai értelemben támogatta Nagy Imre újratemetését, megszüntette a Munkásőrséget,41 kikiáltotta az új Köztársaságot, szabaddá tette a véleménynyilvánítást és a vallásgyakorlást. A gazdaság területén elfogadtatott egy szigorú, az állami támogatásokat korlátozó költségvetést, az árak már csaknem teljesen szabadok 1990. január 1-e óta. A vegyesvállalatokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a külföldi fél többséget szerezzen, és a profitot kivigye az országból. Megalapították az értéktőzsdét. 4.) Mindazonáltal az ellenzék (név szerint az MDF, amely nagyon szorosan Pozsgay úrhoz kötődik) minden - választások előtti - megegyezést elutasít a kormánnyal. Ugyanis nem akar a lengyelországi Szolidaritáséhoz hasonló helyzetbe kerülni, és a kommunizmus örökségével kapcsolatban alkudozni. A lakosság eddig nem támogatta, de nem is ellenezte a kormányt. A lakosság azonban megmozdult a nemzeti kérdésekben, a magyar történelem és Nagy Imre rehabilitálása, a környezetvédelem, a romániai magyar kisebbség védelme ügyében. Az elmúlt nyáron öt időközi választás volt, és november 26-án népszavazást tartottak, amelyek során a lakosság nem támogatta a hatalom képviselőit és programját. A részvétel azonban gyenge maradt (4,4 millió szavazó a 8 millióból, és a népszavazást 6000 szavazatkülönbséggel nyerték meg, és így az elnökválasztást a választások után tartják meg). A magyarok számára a kommunizmus elutasítása — úgy tűnik — mindent megelőzően elsődlegességet élvez. Mindazonáltal a kormány szigorításai (az alapvető élelmiszerek árának 40%-os növekedése, a terhek és bérleti díjak növekedése) alapvetően társadalmi robbanáshoz vezethetnek, amelyet az nem tudnak megfelelően kezelni. 40 Az eredeti szövegben Zoltánnak írták. Érdekes, hogy Orbán Viktort, a szervezet vezetőjét nem említik. 41 1989. október 20-án fogadta el a Parlament az 1989. évi XXX. törvényt, amely megszüntette a szervezetet. 178
