Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990)
Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990) 4. A francia Külügyminisztérium előzetes feljegyzése Francois Mitterrand köztársasági elnök magyarországi látogatásáról Párizs, 1990. január 12. A köztársasági elnök úr látogatása Magyarországra (1990. január 18-19.) Összegző dosszié A köztársasági elnök úr az 1982. júliusi útja után másodszor látogat Magyarországra. Formálisan ezt a látogatást az MSZMP első [!] titkárának, Grósz úrnak 1988 novemberi látogatása alkalmával fogadták el, de valójában már egy teljesen megváltozott magyar és nemzetközi, illetve kétoldalú helyzetben valósul meg. I. A látogatás összefüggései A) A helyzet Magyarországon 1. ) Magyarország már nincs egypárti irányítás alatt, mint ahogy 1982-ben volt. Az MSZMP a reformisták (Nyers [Rezső], Pozsgay [Imre], Németh [Miklós], Horn [Gyula]) hatására átalakult — Grósz első titkár úr akarata ellenére — MSZP-vé. Az MSZMP marxista szárnya december végén tartotta kongresszusát Thürmer [Gyula] úr elnöksége alatt, és Grósz úr a Központi Bizottság tagja lett. Az MSZMP-nek jelenleg kb. 100 000 tagja van, míg az MSZP mintegy 35 000 tagot tudott magával vonzani. A sztálinista intézményeket megváltoztatták:- az 1949-es Alkotmány megváltoztatása és az új alkotmány kihirdetése 1989. október 23-án, amely az 1956-os forradalom emléknapja és a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma.- A párt vezető szerepének feladása és a többpártrendszer bevezetése.- Az első szabad választási kampány elkezdése 1947 óta, ez 1990. március 25-én lesz, és ha szükséges, lesz egy második forduló is április 1-én.- Az új Parlamentet két fordulóban vegyes szavazással választják meg. (172 hely közvetlenül, 152 hely listán, 58 hely országos listán. Az új Parlament fogja megválasztani a köztársasági elnököt (a közvetlen elnökválasztás lehetősége a népszavazás után már nem jelent kérdést39) és a kormányfőt, és kudarc esetén megbuktathatja a kormányt, vagy annak egy-egy tagját. 2. ) A többpártrendszer bevezetése után (1988. február) az alábbi ellenzéki kezdeményezések alakultak. Új pártok lehetnek: MDF: 1987-ben alakult Pozsgay úr szervezésében [!], az MSZMP alapján, kb. 20 00 tagot számlál, populista irányzatot mutat, keresztény és szociáldemokrata, elnöke: Antall [József] úr. SZDSZ: 6500 tag, 1988 novemberében alapították, szociáldemokrata és liberális, kollektív vezetés alatt (név szerint Kis [János] és Tamás Gáspár [Miklós] urak). w Az 1989. november 26-ai „négy igenes" népszavazásról van szó. 177