Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990)
Forrásközlések egy fejlesztési és egy modernizációs programmal reagált, amelynek köszönhetően a keleti országok között a reformok és a gazdasági vállalkozások — az adózás és az ÁFA bevezetése (1988. január 1-től), illetve az öt kereskedelemi bank — 1987-ben történt létrehozása területén a leginkább előrehaladott országnak számít. A lakosság számára ez a szigorúság keserű és újszerű tényt jelent. A gazdasági reformok rendelkezéseinek bevezetésével párhuzamosan vita bontakozott ki a demokratizálás folytatásának lehetőségeire vonatkozóan (vagyis a Parlament szerepéről).- A párt főtitkára, Kádár úr, aki ezt a posztot 1956 óta foglalja el, már több éve fontolja távozását. A múlt szeptemberi gazdasági reformok bevezetése, amely szakított a hosz- szú ideje elsődlegesnek tekintett életszínvonal növelési politikával, már lényegében a kádárizmus utáni Magyarországra történő belépést jelenti. Lehetséges utódként Grósz Károlyt (1987 júniusától miniszterelnök) és Berecz Jánost (a párt Központi Bizottsága ideológiai kérdésekkel foglalkozó felelőse) emlegetik. II. Kapcsolataink Magyarországgal A/ Politika A politikai kapcsolatok nagyon jók, a magyarok nyitott és színvonalas tárgyalópartnert jelentenek. Eltérés van azonban a magyar miniszterek franciaországi és a francia miniszterek magyarországi látogatása között, mivel az utóbbi szerényebb számot mutat. Annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben a kapcsolataink szorosabbak lettek (Kádár úr két útja Franciaországba 1978-ban és 1984-ben, illetve Mitterrand elnök 1982-es és Mauroy32 miniszterelnök 1983-as útja), Magyarországon az a benyomás alakult ki, hogy Franciaország nem mutat nagy érdeklődést országuk felé.- Pozitívan viszonyultunk Magyarország és a Nyugat közötti kapcsolatok megerősítéséhez (Európai Gazdasági Közösség/Magyarország, részvétel az EUREKA programban), de mindezt visszafogottan tettük a politikai kapcsolatok területén (korlátozott magyar részvétel támogatása az Európa Tanács munkájában, de a francia vízumkötelezettség megtartása mellett).- Az Európai Biztonsági és Együttműködési Folyamat az a terület, ahol érdekeink leginkább megegyeznek az Európán belüli kapcsolatok tekintetében.33 B/ Gazdaság Annak ellenére, hogy mindkét fél a gazdasági kapcsolatokat fejlesztésére törekszik, eddig azonban nem értünk el megfelelő eredményt. Magyarország csak az ötödik kelet-európai partnerünk, és a kereskedelmi kapcsolataink évi három milliárd frank alatt stagnálnak. A magyar piacot a francia vállalatok olyan nehéz piacnak tekintik, amelyet a német és az osztrák cégek hagyományosan a saját területüknek tekintenek, és a magyarok szerződésekben megfogalmazott kompenzációs igényei is problémákat jelentenek. A gazdasági együttműködés eredménye tehát eltér a magyar hatóságoknak a kapcsolatok kiszélesítésére irányuló szándékától. Arra törekednek, hogy a gazdasági és a politikai kapcsolatok szintje közeledjen egymás irányába, és ebben az összefüggésben lehet értelmezni az 1986. november 6-án aláírt, a befektetések védelmére vonatkozó egyezményt. 32 Pierre Mauroy (1928-), 1981 és 1984 között Franciaország miniszterelnöke. 33 A két ország között a hatvanas évek végére visszanyúlóan jó kapcsolatok alakultak ki az európai biztonság kérdéseiben. 172
